Mandulaolaj, tejsavó és levendula

Jelentem, ígéretemhez híven megérkeztem a hazai vizekre, mitöbb! meg sem álltam a tanyákig... onnan hoztam zsírt és tejet ebbe a szappanba :) Tihanyt is útba ejtettem, mert szinte már követelték tőlem egy új levendulás, mandulaolajos szappan elkészítését. Így lett ez a darab minden szinten levendulás: a virág olívaolajos macerátuma, folyadékként sűrű főzete, illatként illóolaja, tetejére díszként is virága. A levendulát nem kell bemutatnom, a szuper ápoló és bőrmegújító hatású mandulaolaj is ismerős. Nagy kedvencemmel, a tejsavóval tettem gazdagabbá a szappant. Evik nagyszerű összefoglalót írt róla, akit érdekelnek a részletek, itt olvasgathat. Aki nem ennyire lelkes, annak csak röviden: rendkívüli nyugtató hatású, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag anyag. Annyit azért hozzáfűznék, hogy az én savómban már bizonyosan nincs laktóz, hisz a kefirgomba már végzett vele. :) A zsír nagyon jót tesz a szappannak, ezért nem érdemes ódzkodni tőle. A biztos ami biztos alapon :) szagtalanítani igyekeztem, amihez Himalaya-sót használtam, amit aztán benne is hagytam az olajban, így enyhén sós szappan lett belőle.
Az olajkombináció: kókusz, szűz olíva, mandula, ricinus, szója. Számítottam rá, hogy nem lesz valami szép színe a tejsavós szappannak, ezért arra gondoltam, épp ideje bevetni az új rózsás-mályvás árnyalatú ultramarin pigmentemet, hozzá a kéket. Mi más is illene jobban a levendula témához! Diszkrét hullámok, csak visszafogottan, de szép lesz! De... oóó... aki egy ilyen természetes és kíméletes szappanra vágyik, biztosan örülne a pigmenteknek. Márpedig a szép örvényeimről már nem tudok lemondani :) Így született az ötlet: fele a vagányoknak, fele az érzékenyeknek, és hogy ők se maradjanak szépség nélkül, alkanna macerátummal készült hullámokkal leptem meg őket.

A szappan tetejét levendulavirággal és búzavirággal szórtam meg. Utóbbi a leges legkedvesebb növényem, úgyhogy most lubickolok az örömben, mert tele van vele azt utca is :) A hangsúlyos levendula illóolaj illatát gerániummal finomítottam. Így lett ő egy nagyon vonzó, édeskés, virágos szappan kényeztetően gazdag tartalommal.


Almond oil, whey, lavender soap
A very rich and pampering soap for sensitive skin. Lavender infusion in olive oil, and in a strong tea, and on
the top with cornflower petals - my absolute favorite flower. The whey in it is made at home, straight from under my daily kephir. Oils: lard, coconut, virgin OO, soybean, sweet almond and castor. The half of it was swirled with alkanet infusion for sensitive people, the other half was coloured with ultramarines. Scented with lavender and geranium EOs.

Csokis-chilis-paprikás szappan

A szezonális szappanok közül nem maradhat ki a csokis sem. Eredetileg narancsos lett volna, mert itthon a narancsos csokit szeretjük legjobban. Azonban ahogy a konyhában megakadt a szemem az Ember öccsétől kapott szárított erős paprikán, új ötletem támadt. Összetörtem és nyakon öntöttem vagy három kis gyilkost, és mentek a keltetőbe egy hónapra. Az olaj színe nem lett annyira élénk, mint terveztem, ezért megdobtam egy kis chilivel is az utolsó néhány napra. Ettől később a massza pont olyan lett, mint a hurkazsír :) Két rétegű szappant terveztem, egy csokisat és egy áttetsző paprikásat.

A csokis kapott minden jót: belereszeltem egy csomó étcsokit, adtam hozzá egy kanál kakaóport, és az eredeti tervhez hűen egy icipici narancsolajat is (mert több nem volt itthon). :) Nem hiszem, hogy nagyon be kellene mutatnom a csoki bőrre gyakorolt hatását: nagyon tápláló, fiatalító, bőrkisimító, telis-tele antioxidánsokkal. Javítja a bőr keringését, helyreállítja a víztartalmát, rugalmasságát és zsírbontó hatású. Igazi Jolly Joker gyakorlatilag bármilyen bőrtípus ápolásában, és remekül harmonizál a chili hatásaival. Nem maradhatott ki az olajok közül sem a kakaóvaj, hozzá dukált hasonló hatású rizsolaj is. Kókuszvaj és ricinusolaj fokozza a habzást, és gazdagítja a szappant az extraszűz olívaolajjal és szójaolajjal együtt. A csokihoz tej is kívánkozik, ezért félretettem egy nagy adag tejsavót a mindennapi házi kefírem alól. Tejsav tartalma a lúggal reakcióba lépve Na-laktátot képez, ami egyrészt keményíti a szappant, másrészt ezt az adalékot gyakran alkalmazzák tartósítószerként. Eviktől még többet is megtudhatunk: a Na-laktát hidratál, hasonló hatást fejt ki, mint az AHA-savak, krémesebb, jobb habot képez. A többi csak a szappankészítőknek érdekes, a link alatt érdemes ezeket is elolvasni. A chilis-paprikás rétegnél ismét kísérleteztem az áttetsző szappan receptemmel, amivel még mindig nem vagyok elégedett. Ezúttal annyira megemelkedett a reakcióhő, hogy gyakorlatilag olaj-szerűvé vált a felső réteg, és hiába volt nagyon vékony, három napig nem tudtam felvágni, annyira lassan szilárdult. Legközelebb azt hiszem jelentősen megnyirbálom a folyadék arányát, meglátjuk, akkor hogyan viselkedik. Díszítésként elrejtettem benne néhány kocka csokit, ami valójában a festőbuzéros, kakaóval színezett masszából készült.
Íme egy finom chilis forrócsoki téli estékre.

Chocolate-chili-hot pepper soap
The bottom layer is made of shredded dark chocolate, cocoa powder, orange EO, and homemade whey. The oils are: coconut oil, cocoa butter, castor oil, extravirgin olive oil, soybean oil, ricebran oil.
The top layer is made of castor oil (40%), coconut oil and olive oil. I used a hot pepper-chili infusion. The chocolate cubes were made of my madder root soap colored with cocoa powder.

Gyümölcssaláta télire

A karácsonyi eresztésből maradt egy nagy adag felkockázott algás és annattós-kurkumás nyesedék, amikkel épp az alapanyaguk miatt nagy terveim voltak. Az annattóról én is új dolgokat tudtam meg, amikről itt olvashattok, most csak erős antioxidáns hatását emltem meg. A fáradt, fakó, élettelen bőr csodaszere, a kurkuma személyes kedvencem, számtalanszor áradoztam már róla. A spirulinában található rengeteg tápanyagról és nyomelemről sokat írtam a fent említett bejegyzésben. Ilyen növények között már önmagában is lubickolhat a bőrünk a boldogságban, de én emeltem a tétet. :) Csökkentett mennyiségű kókuszvaj mellett rengeteg olívaolaj, nagy arányú ricinusolaj és sok sheavaj kényeztet. Az illóolaj az Ember kedvence, pálmarózsa. Kifejezetten hidratáló, sejtregeneráló, faggyúműködést szabályozó hatású olaj, nem mellesleg a légúti fertőzéseken is segít, így egy aromaterápiás téli fürdővel vész esetén egyszerre két legyet is üthetünk egy csapásra. Bár elméletben irritálhat, a gyakorlatban igazából olyan jó kis nyugtató olaj, hogy csak a kismamákat inteném óvatosságra. Az illatát sosem tudom kategorizálni, a gyümölcsös és a virágos egyaránt igaz rá, ezért is illik ennyire a képbe, bár ez csak utólag derült ki.

Kedvenc részem a szappanosodás folyamatában a gél fázis. Mindig lesegetem a friss masszát, mikor válik áttetszővé, mert oda vagyok a látványáért. Ennél a szappannál egyenesen elolvadtam örömömben, amikor megláttam. Bár más név volt a fejemben, azonnal tudtam, át kell keresztelnem ezt a darabot. Így lett gyümölcssaláta a neve. A rózsák a koszorúslány csokromból maradtak, egyszerűen oda kívánkoztak :)

Fruit salad for our winter-striked skin
Follow the links to see the origin of the cuts. The base is made of coconut oil, olive oil, castor oil and sheabutter. Scented with the favorite of Te Man: palmarosa (what a surprise, isn't). I love watching the gelly phase :)

(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely)

Karácsony IV. - The Snowman Boom

Bevallom, ezt az ötletet bizony loptam. Mégpedig a snow globe látványa volt az, amit valahogy nekem is formába kellett öntenem. Először legyártottam a hóembereket a karácsonyi kollekcióhoz, akkor még konkrét terv nélkül. Aztán belefutottam ebbe a képbe, és azonnal tudtam, mit fogok velük kezdeni. Az áttetsző szappanos kísérlet sikerrel zárult, úgyhogy ezen sem kellett sokat gondolkodnom. Kék szappanszínezőm volt itthon, hát megint bűne estem. Remélem, elnézhető botlás, a cél érdekében :) És hát a forma! Az összkép rám gyakorolt hatásában ennek is nagy szerepe volt, tehát muszáj volt azt is reprodukálni. Ahogy vizualizáltam a szappanálmom leendő látványát, azonnal eldőlt, hogy a jeges tél hangulatot borsmentaolajjal fogom megidézni. Hmm, már készítés közben is "az orrodat is tisztíccsa!" Szóval olyan kómás téli reggelekre való darab, amikor az ember képtelen magához térni segítség nélkül. Lágyítottam az illatot egy kis levendulával, és még kisebb mennyiségben ebbe is került narancsolaj a figurák alap masszájából. Így az illat határozottan unisex. Az összetétel okán kifejezetten ajánlom samponnak is használni.

A hóember alapmasszája is megegyezik a többi figuráéval: kókusz-pálma-olívaolaj, a fehér színt titán-dioxidnak köszönheti. Függetlenül attól, hogy jelen esetben kb. 40%-a a kész szappannak "rendes" masszából készült figurákból áll, nem tudtam azóta sem megbarátkozni az áttetsző szappanban a 0% superfattel (bár a tesztek alapján úgy néz ki, tényleg nem szárít), így kockáztatva az átláthatóságot kettőt is csaltam. Egyrészt 1% körülire emeltem a SF-et, másrészt pogácsa helyett extraszűz olívaolajat használtam a kókuszvaj és a rengeteg ricinus mellé. Újabb tapasztalatokat is szereztem ezzel a recepttel kapcsolatban. A kis formákból már ki tudtam szedni a szappant, bár az is elég nyúlós volt, de a nagy böhöm forma még mindig túl lágy, nyilvánvalóan a szellőzés hiánya miatt is. Sokadik szabály: feltétlenül jól szellőző formába kell önteni ezt a masszát. Most néhány tűszúrásnyi lyukkal próbálok dolgozni rajta.
Update: kerek három hét után meguntam a várakozást, és levágtam az öntőformát a még mindig lágy szappanról. Egyébként meglepően könnyen és biztonságosan volt szeletelhető ahhoz képest, amit az állag alapján vártam, és ezután már gyorsan megy a száradás is. Ó micsoda északi-tengeri látvány!

A frosty sight of The North Sea
I found a special recipe of a translucent soap made with 40% of castor oil, 30% of coconut oil, 30% of other transparent oil and 50% of water! Scentid with peppermint and lavender EO, the snowmans are TD white. 

(Forrás: Lia Naturals)

Áttetsző szappan - alkohol nélkül!

Odavagyok az átlátszó szappanokért, mert mindig vidám, napfényes hangulatuk van. Egyszer kíséreltem meg készíteni egyet, de nem jött össze. :( Most már legalább azt tudom, hogy hol rontottam el. :) Egyébként meg nagyon fáj, hogy a hagyományos receptet követve egy vagyonba kerül az elkészítése. Ezért örültem meg annyira, amikor megláttam egy többnyire amerikai szappanosok által látogatott fórumon egy áttetsző (nem átlátszó!) samponszappant, amiben ... nem volt semmi extra! Semmilyen adalék, vagy vegyszer, csak három trükk. Az első, hogy 50% folyadékkal készül. Nem lett fázisszétválás, és nem szilárdult sokkal lassabban, mint a hagyományosak, annak ellenére, hogy a következő trükk használata esetén kifejezetten csökkenteni kellene a folyadékmennyiséget. Arra nagyon kíváncsi leszek, hogy mennyire zsugorodik majd. A második a 40% ricinusolaj, hozzá 30% kókuszvaj, 20% repceolaj (ez nem volt itthon, így a mindig biztos háttér, az olívaolaj helyettesítette) és 10% napraforgóolaj. Utóbbi kettő szerintem bármivel helyettesíthető, de ha javítani akarjuk az átlátszóságot, akkor tanácsos finomított, lágy olajakkal tenni, mert az elszappanosítatlan összetevők bizony ott lesznek a fény útjában. A harmadik a 0% superfat... igen, ezen én is erősen elcsodálkoztam. Technikailag logikus, épp az előbbi ok miatt, jó eséllyel a ricinus sokat kompenzál. És nem mellesleg egy göndör hajú néger lány tette fel a receptet, akinek minden bizonnyal van fogalma a száraz hajról. Ha neki beválik, nekünk miért ne! Ettől függetlenül ezt az adagot csak dekornak tervezem elhasználni, így a többi massza kompenzál, ha mégsem így volna. De egy keveset feltétlenül fogok belőle tesztelni magában is. A recept kvázi-CPOP-t (cold process oven process) indítványozott egy órás intervallummal. Én inkább csak langyítgattam a sütőben, a kötelező Sid pedig épp hogy kapott egy kis hőt alufóliába csomagolva a napon, és nem nagyon érhető tetten különbség. Először próbálom ki a festőbuzért, Omar anyuhoz hasonlóan én is a piros színt üldözöm. Álomszép árnyalat lett, és ezzel az áttetsző textúrával olyan, mint egy gyümölcsös nyalóka. Persze a pirosat üldözzük tovább... :) Amint mondtam, kicsit azért lassabban köt, úgyhogy kép hamarosan. :)
Update: elhalálozott a laptopom, úgyhogy épp amikor fel akartam tölteni a képet, kényszerű szünetet kellett tartanom. De most! Mindjárt jön a kép is, csak néhány adalék információ, ami napokkal később ért meg. Először is Sid, aki nem esett át hőkezelésen, pirosabb lett, mint a sütőben érleltek, ámde nyúlósabb is. Cserébe elfelejtettem kikenni a hasát, úgyhogy csak szeletben jött ki a formából, így nem tudom megmutatni. Amelyiket sütöttem, az elkezdett fagyasztás után izzadni, tapintás alapján szerintem glicerint, de pH-mérő híján ezt nem merném határozottan állítani. Szóval a konklúzió ehhez a recepthez egyrészt az, hogy a festőbuzér magasabb hőtől, úgy tűnik, lilásabb árnyalatot kap. Másrészt pedig az, hogy semmiképp ne fagyasszuk ezt a masszát, vagyis olyan formát kell használni, amiből garantáltan könnyen kijön. A sütőzés nem nagyon hozott változást az életében, tehát tekinthetjük energiapazarlásnak. Jelen állás szerint meggyőződésem, hogy eléggé zsugorodni fog. És voilá! A kép nem a fotósok álma, mert a készítésekor a hangsúly az áthaladó napfényen volt, mögé tettem egy csalános Sidet is, hogy látsszon, aminek látszania kell.
Újabb update: itt egy új szappan ugyanezzel a recepttel: http://emszappan.blogspot.hu/2013/11/karacsony-iv-snowman-boom.html, szóval a titok a türelem (mint a szappankészítés fő jelszava is).

(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely, lovinsoap.com, facebook.com/Soaper's Retreat)

Királykúti csalán-csipkebogyó samponszappan

A kútba esett erdélyi nyaralásunkat a Duna-kanyarban, Kismaroson pótoltuk be. Egy egészen kedves szálláshelyet találtunk, a Királykúti lovasportát. A tanyán gyönyörű lovak voltak, és tüneményes, okos vizslák. A kertben csipkebogyó érett, a Királykút kifolyásának a partján pedig csalán.Utóbbit sétálgatás közben szúrtam ki, és - váratlan fordulat! - azonnal egy szappan képe rajzolódott ki a fejemben. Másnap már szatyorral mentem vissza, és egy jó nagy csokor csalánt szettem, visszaérve a házba pedig kiteregettem száradni. Megkérdeztem a háziakat, hogy lelegelhetem-e a csipkebokrot. Valójában nem hiszem, hogy nagyon tudtunk volna olyat kérni, amire nemet mondanak. Nyilván egyedül a lovakkal nem engedtek volna el az erdőben, mert kellően rutintalan vitézek vagyunk. :) De pl. rövid gondolkodás után simán beleegyeztek, hogy malacostul menjünk hozzájuk pihenni. A recept új volt a repertoáromban abból a szempontból, hogy először használtam kakaóvajat. Az olajok közül még olívaolajat, kókuszvajat, és az előző hévizi szappan hangulatából visszamaradt magyaros vonalat követve napraforgóolajat használtam. Mivel sampont álmodtam a csalánból, ezért kihagyhatatlan ricinusolajat és méhviaszt is adtam hozzá. A folyadékban használtam fel a csipkebogyót, aminek itt elsősorban a bőrnyugtató hatása bír jelentőséggel. Az illat ylang-ylang, ennek az illóolajnak hajnövesztő hatást tulajdonítanak! Mellette az intenzív "zöldség" illat is jól érezhető. A múltkori csalán samponomban olyan szépen megmaradt a zöld szín, sajnos itt nem annyira, talán az elbarnult csipkebogyó is befolyásolta a dolgot. Olyan régen írtam már a jótékony hatásairól, hogy egy kis ismétlés nem árt. Mert a csalán gyulladáscsökkentő, hajhullás, korpa és zsírosodás ellen kiválóan hat. Klorofllt, karotinoidokat, A, C és K vitamint, pantoténsavat, káliumot, kalciumot és vasat tartalmaz - igazi bőrfüggelékeket támogató kombináció.

Az eredeti tervben is szerepelt a puritán korong formához egy kis extra kiegészítés. Az ihletet és az alapanyagokat adó helyet terveztem megörökíteni bennük. Nem vagyok valami jó rajzoló, a házi grafikus (a húgom) viszont messze van, így a kutyák és a lovak épp hogy jelképesek, de magamhoz képest igazán nem is rosszak. Nevezzük avantgarde-nak :) A szappan jól habzó, finoman ápoló, illatos kis darab lesz, ha beérik.

(Forrás: TudatosVásárló, MyPin.hu)

Hennás-diós samponszappan

Egyszer csak azon kaptam magam, hogy kifogytam a samponszappanokból. Volt itthon még egy kis dióolajam, amit Zitától kaptam, és direkt ilyen célra tartogattam. Egyértelmű volt, hogy ő lesz a központi szereplő, és vele együtt a dió levele, tőlük gyönyörű egészséges lesz a haj. A Beának készített olívaolajos diólevél és zölddió macerátumból volt még bőven, így az adta a bázisolajok egy részét a szokásos, és samponokban habzás szempontjából különösen hasznos kókuszvaj mellett. Nagy mennyiségben használtam rizsolajat is, ami szintén széppé teszi a hajat, és elmaradhatatlan volt egy kevés "hajnövesztő" ricinusolaj. Most sem hagytam ki a méhviaszt, aminek köszönhetően tartósabb, keményebb a szappan, és fényesebb a haj.

A múltkori sörös sampon használata során rájöttem, hogy erre a célra mennyivel praktikusabb volt az a tömör forma, így most is valami hasonlót találtam ki. A végére kicsit elragadott az expresszionista hév, és kapott néhány koordinálatlan nyomást a tégla. :) Egy ideje hajöblítőnek alkalmanként csalánlevél-diólevél-rozmaring keverék főzetét használom, ami tényleg erősíti a szálakat, és tartást ad nekik. Ez a három növény csodaszer a hajápolásban, ahogy a henna is, amiről már az előző hennás samponnál is írtam. Mindegyikből szerettem volna, hogy jusson bőven, így folyadéknak csalánteát használtam, illatnak pedig rozmaringolajat, majd megfűszereztem egy jó nagy adag, finom zöldségillatú hennaporral. Még mindig odavagyok ezért a vad zöld szagért!
Elég sok benne a barnán fogó hatóanyag, ezért nem merném biztonsággal ajánlani világos hajra, de már tervezgetem azt a sampont, amit a szőkék/világos vörösek is bátran kipróbálhatnak.

Egy csésze krémes kávé

A kávé jó! - ezt mondta az Ember, amikor arra panaszkodtam, hogy nem találok egy jó kezdő mondatot ehhez a bejegyzéshez.
De lássuk, mire is jó!
Finom - egy jó csésze kávéra bármikor beneveznénk, napszaktól függetlenül!
Felfrissíti az elmét - és megkönnyíti a munkát.
És segít küzdeni a narancsbőr ellen. Persze attól, hogy ezt "csak úgy" is tudjuk róla, még nem jelenti azt, hogy ne kaphatna a kávés szappan egy csésze kávéra emlékeztető külsőt. Az eredeti tervben még egy ezüstkanál is szerepelt, ha már a BMW szappan után maradt még ezüst Mica porom, de aztán inkább elvetettem az ötletet, mert az tényleg túlzó lett volna.
Hogy miből készült a csésze? Kaolinból, mi másból! A fehér keret ugyanaz, amit a BMW szappanhoz is használtam, ricinussal, fehér agyaggal, jól habzó, tisztító, nyugtató kombináció. Az alap a már jól bevált olíva-kókusz-földimogyoróolaj, ami minden bőrtípusnak ápolást és feszességet kölcsönöz. A csészéket úgy készítettem, hogy a kis műanyag, kerek dobozaimra, amikben az önteteket szokták küldeni, kívülről vittem fel a masszát. Ez állt egy darabig, hogy kellően stabil legyen egyrészt a lebontáshoz, másrészt a "kávé" befogadásához.
A "kávé" nagyon erősre főzött kávéval, és a megtartott zaccal készült. A krém ugyan takarja, de a mellette álló Sid színén látható az ereje. Így nem csak a benne lévő koffein, de a radírozó hatás is serkenti a keringést. A hatóanyagok felszívódását hidratáló, fiatalító szőlőmagolaj is elősegíti. Meglepetésből kettő is akad ebben a csészében. Koriander, ami serkenti a keringést, ezáltal a rossz keringés miatti bőrproblémákat kezeli. Igazából annyira nem újdonság a kávéban, hiszen a közel-keleten szokták használni a kávé ízesítésére is. A levendula, az anyagcsere folyamatait serkentő, antibakteriális hatású növény, az újkor nagy újra-felfedezése. Az elharapózó levendulamániában biztos Te is hallottál már levendulás kávéról.

Iszol velem egy csészével?





(Forrás: Házikence Tanoda)

BMW szappan - a titkolt projekt

Azt mondta az Ember, hogy ha csinálok BMW-s szappant, arra még ő is azt mondja, hogy "Ez igen!" Valójában májra, vesére gondolt az összetevők tekintetében, de ezt a poént most inkább nem tupírozom tovább. Megint két vallomással tartozom, a bádogemberről és egyéb vegyi anyagokról:
1.  Megszegtem a magam állította szabály, ami szerint sosem használok mesterséges színezéket. De az igazi szín elérése nem lett volna lehetséges növényekkel. Mentségemre szóljon, hogy legalább BDIH pozitívlistás pigmentet szereztem.
2. Nem átallottam Mica port is használni, hiszen igazi ezüst színű növény aztán igazán nem létezik. Oké, ez sem a legbióbb, de szintén elfogadott a natúr kozmetikumokban, és tuti nem fogunk tőle úgy járni, mint a Judy Garland-féle Óz film első bádogembere. Műkörmös boltban szereztem... hááát... nem állítanám, hogy nem volt teljességgel testidegen a közeg. Engem is sandán néztek, hogy milyen szappanokról beszélek én, és mégis mit akarok a szemcsemérettel!
Azt mindenképp el kell még mondanom, hogy sem kékre, sem feketére nem fog színezni sem bőrt, sem kádat. Ez egy nagyon jó pigment, egyszerűen szublimál a vízben :)
És most végre a szakmai rész: talán nem okozok azzal meglepetést, hogy ezt a szappant inkább férfiaknak szánom. Persze benzingőztől részeg csajoknak is jó ajándék lehet. Az összetételt úgy válogattam, hogy borotválkozásra is használhatják a nosztalgiázó pamacsbarátok, feltéve hogy van szívük elhasználni, amit azért jó szívvel ajánlok! A fehér-kék részben van egy nagy adag fehér agyag, ami megkönnyíti a penge siklását, és kíméletesen tisztítja az érzékeny bőrt. Az alap kókuszvaj-földimogyoróolaj-olívaolaj kombináció egyszerre tisztít, ápol, hidratál és teszi rugalmassá a bőrt. A gyulladáscsökkentő ricinusolajtól még jobb lesz a hab minősége, miközben a mindennapi borotválkozástól szenvedő arcnak enyhülést ad. A fekete rész az előző bejegyzésben található pattanásgyilkos teafa és rozmaringolajos szénszappan - kamillával, Himalaya-sóval és szőlőmagolajjal. Nem áldoztam fel a minőséget a szépség oltárán, az már tényleg nem összeegyeztethető az alapelveimmel.
Magamat is megleptem az elhatározással, hogy csakazértis elkészítem ezt a szappant, de azt hiszem megérte! Nagyon jól néz ki!

Update: épp az érési idő végén a nyavalyás fogta magát, és elvesztette a szép fehér színét! Az Ember azzal vigasztal, hogy az igazi is meg szokott sárgulni. Szóval újrakeresztelem: legyen oldtimer BMW szappan a neved!

Kamillás szénszappan újragondolva - cuki-faktorral

Ha marketinges húzásokkal akarnék élni, azt mondhatnám, még feketébb, még hatásosabb, még cukibb :) Miért felejtenénk el valamit, ami igazán beválik, amikor tovább is lehet fejleszteni! Márpedig a gyömbéres szénszappan nem csak nekem nagy kedvencem, de minden használónál neki volt a legjobb visszhangja. Az eredeti összetevőkből sokat elhagytam, de a legfontosabbak maradtak. Egy ideje szívesebben használom a kókuszvajat, mint a pálmavajat (ennek a félmondatnak még lesz később jelentősége), földimogyoró- és olívaolajjal kombinálva pedig különösen jól bevált, egyszerre tisztít, ápol, hidratál. A zöld részhez ricinusolajat használtam még, ami nagyszerű gyulladáscsökkentő hatással bír. A szín a zöldagyagtól származik, aminek köszönhetően még jobban és mélyebben tisztítja a pattanásokra, miteszerekre hajlamos bőrt. Magam sem számítottam rá, hogy megpillantom a szíveket, és nem fogok tudni ellenállni annak, hogy díszeket készítsek belőle a szappan tetejére. Sikerült szereznem szénport, ami csak szén, nem úgy, mint a korábban használt széntabletta, és a szemcseméret is sokkal finomabb, és egyenletesebb. Tudtam, hogy ezzel igazán intenzív színt fogok elérni egészen kis mennyiséggel is, arról nem beszélve, hogy az effektív hatóanyag is több lesz. A fekete részben szőlőmagolaj is van, ami szintén nyugtat, sejtregeneráló hatású, jól ápolja a zsíros bőrt. A kamillatea most is elmaradhatatlan, de ezúttal Himalaya só lett a társa. Együtt nagyon jól kezelik, nyugtatják és tisztítják a gyulladt felületet. Az illóolaj kombináció is ütős páros: teafa és rozmaringolaj. Mindkettő antibakterális, fertőzésgátló hatású, akne-gyilkos, a rozmaring pedig belülről is támad a bőr keringését támogatva. Az ápoló összetételnek köszönhetően nem fog sokkot kapni a száraz bőr sem. Az illatok visszaadják a testi frissességet, és a lélek egyensúlyát, a megjelenés csupaszív és felcsigázó... nekem biztosan!

A jó sör, ó, a búra jó!

Ebben az esetben például hajbajra, mert megint samponszappant készítettem. A sörös szappan is régóta izgatta a fantáziámat. A bőrre és a hajra kívülről(!) gyakorolt jótékony hatása régóta ismert, nem csoda, hogy a háziszappanosokat is megihlette. A vele készült sampon a hajnak tartást ad és szép fényt kölcsönöz, a kocsmaszag kockázata nélkül. Most eszembe jutott a húgom, aki nyárra kért arckrémet, de az illatát úgy rendelte, hogy az semmiképp ne legyen csábító a darazsak számára. Ez a szappan biztosan tetszik majd Neki ezért is! A sörélesztőt régóta szeretjük (harminc éve, a Revalid előtt, más alig volt elérhető), és a komló maga is nyugtatja fejbőrt, felébreszti a hajhagymákat. De nem csak a B-vitaminokban gazdag sör különleges ebben a samponban. Egytől egyig olyan olajokat válogattam össze hozzá, melyektől gyönyörű lesz hajkorona.
Jojobaolaj: ugye mennyit hallottuk a bizonyos reklámokban? Hidd el, ebben annyi van, hogy tényleg ettől lesz erős a hajad!
Rizsolaj: róla már írtam korábban, bőrnyugtató, száraz bőrnek való, és kifejezetten samponokhoz. 
Ricinusolaj: gyulladáscsökkentő, szintén hajmosáshoz ajánlott. 
Olívaolaj: ezt talán már te is tudod: azért van benne, mert nem dolgozom nélküle. 
Méhviasz: fényessé varázsolja a hajat, és keményebbé a szappant, hogy könnyebb legyen használni.
Kókuszvaj: jól tisztít, jól habzik, kell ez az érzés, amikor hajat mosunk.
Rozmaringolaj: szerintem kell minden samponba, harmonizálja a faggyútermelést, antibakteriális, javítja a fejbőr keringését. Épp csak annyi van benne, hogy ne legyen tolakodó az illata.
Kurkuma: róla nemrég hosszan áradoztam, ezért, ha megengeded, nem ismétlem magam. Itt úgyis főként a színe miatt használtam.
Kecsketejpor: táplál, nyugtat, gyulladáscsökkentő, jól tisztít, és enyhe hámlasztó hatásának köszönhetően bármelyik szappanban megállja a helyét.
A vikingek hittek benne, hogy haláluk után a Valhallában egy óriási kecske várja őket, akinek a tőgyéből kiapadhatatlanul folyik a sör.
Ezzel a képzavaros szöveggel felvezetve már a párodnak is fog tetszeni :)
Biztosan Neked is eszedbe jutott az összetevők tulajdonságait olvasva, hogy ez a sampon megállja a helyét egyszerű szappanként is.
Az elkészítése is kihívás volt, mert több olyan anyagot is használtam, ami okozhat meglepetéseket, ha az ember elbambul. A sört fele térfogatig főztem, így az alkohol bizonyosan elpárolgott belőle. De az egyesítés hőfoka alacsonyabb volt, mint amit a méhviasz kíván, és a jojobaolaj is nagyon meggyorsítja a szalagosodást. Kellett kapkodnom bizony, hogy a megálmodott dizájn oda ne legyen. Az Ember pedig lassan nem hiszi el, hogy nem adtam ivásra a fejem. Két hete forralt bor szagától nehezedett napokig a levegő. A hétvégén pedig csak az mondtam, hogy lemegyek mosogatni, és amikor utánam jött, még le sem ért, már megjegyezte: "Tudtam, hogy csak sörözöl!"
Neked? Szabad egy sört?

Csalános rozmaringos samponszappan

"megszünteti a hajhullást, serkenti a haj növekedését, dúsulását, csillogó haj, korpamentes fejbőr, rugalmas hajszál" - ezt tudja csalán. A rozmaringnak most sem tudtam ellenállni, hisz az nem maradhat ki egy samponból, ahogy a ricinusolaj sem. Van még benne olívaolaj, kókuszvaj, napraforgóolaj azzal a sok vitaminnal. Szárított csalánlevélből és a ricinusból készítettem macerátumot, amit aztán egy az egyben kevertem az alapmasszához.

  (Itt is megtalálod.)

Hennás-avokádós samponszappan rozmaringolajjal

Az előbbi alapot (olívaolaj, ricinusolaj, kókuszvaj, kecsketejpor) kicsit felturbóztam, hogy a hajunk is kapjon a jóból. Úgy tartják a veterán szappanosok, hogy a samponszappanokat célszerű 5% helyett 10% olajfelesleggel készíteni. Én ezt az extra mennyiséget avokádóolajból adtam hozzá, hogy jól ápolja az érzékeny fejbőrt. A ricinusolaj a haj nagy barátja, de állítólag a szempillánk is gyorsabban nő tőle. A rozmaringolaj kiemeli a barna haj tónusát, tipikus hajápoló olaj, nem mellesleg nagyon jó zsíros hajra. A hennát talán nem kell bemutatni (ha mégis: http://antalvali.com/019_henna_lawsonia_inermis). Fertőtlenít, hűsít, sebet gyógyít, kondicionál, megállítja a hajhullást, és annyi idő alatt, amíg megmossuk vele, a hajunkat sem fogja össze.
És nagyon tetszik ebben a szappanban az az élénk szín (a sóskát juttatja eszembe, amit nagyon szeretek), és harsány gyógynövény illat, amitől az ember biztos benne, hogy ez csak jót tehet vele. Aktuálisan Ő a személyes kedvencem.

Olivás kecsketejes szappan

A kezdő szappankészítőt érik meglepetések, hiába olvas el tonnányi anyagot a témában. Amikor végre mindent beszereztem az első szappanomhoz, a klasszikus alapdarabbal akartam kezdeni. No de hát nekem már nekifutásra is cicomázhatnékom volt. Így az olívaolaj+lúg+víz felállást azonnal bővítettem ricinusolajjal és kókuszvajjal, hogy jól is habozzon, mert a tusfürdőből kicsit hiányzott a habzás, ami az olívaolajra sajnos jellemző. Csíkokra vágtam egy kis biocitrom héját, de nem vártam meg, hogy teljesen kiszáradjon, úgy ágyaztam meg vele az öntőformát. Az elmaradhatatlan kecsketej használatát le akartam egyszerűsíteni, így kecsketejport kevertem bele. Azt tudtam, hogy a tejet könnyen megégetheti a lúg, de arra nem számítottam, hogy a porral is lehet így járni. Hát megsárgult egy kicsit, de erre csak utóbb jöttem rá, először azt gondoltam, hogy az olajok színét látom. Az érés során sokat vesztett az árnyalat az intenzitásából. A citrom csak két nap múlva okozott meglepetést, amikor kivettem a formából. A csíkok rubin-pirossá váltak a lúg hatására. Nem megbarnult, nem megégett, vagy hasonló, konkrétan harsány piros lett a citromsárgából. Összességében mégis nagyon mutatós szappankákat kaptam, nem beszélve arról, hogy mennyi gazdag, ápoló anyag van bennük.

Első krémszappan

Addig addig olvastam, míg azt sem bírtam kivárni, hogy a megfelelő anyagokat összeszedjem (újabb adag olajok, nátrium hidroxid, bármilyen alkalmas öntőforma). Ilyen türelmetlen alkattal kifejezetten kihívás pont hideg eljárással készítendő szappanok készítésébe fogni.
Ennél a módszernél először csak az orr nyeri el jutalmát, amíg az illatfelhőben kevergetünk. Aztán a szem is kap egy kicsi ízelítőt, amikor készen van a massza, és feldíszítve vár az öntőformában, és két nap múlva, amikor kikerül onnét, és fel lehet vágni. Majd jön a minimum egy hónap érlelési idő, egyes források szerint a tiszta olíva szappanoknál ez akár fél év is lehet, hogy tényleg egy kicsit se szárítson. Ekkor tapasztalhatjuk csak meg, mennyire lett krémes és gazdagon ápoló a munkánk gyümölcse. 
Először biztosan nem akartam ezt kivárni és a tusfürdő gyártásból maradt kálium hidroxidból meleg eljárással készítettem egy kevés krémszappant (ezzel a módszerrel azonnal használható szert kapunk). A maradék olajakat használtam hozzá, mindegyik összetevőről ódákat tudna minden natúr-kencés zengeni:
olívaolaj, szezámmagolaj, kókuszvaj, avokádóolaj, ricinusolaj, méhviasz, és narancsolaj az illatért.
Olvastam az egyik szappanos oldalon, hogy egy kis mixeléssel bizalomgerjesztőbbé lehet tenni a megjelenését, és be is vetettem, mert egyébként úgy néz ki a cucc, mint a tegnapi takony Pistike mandzsettáján.

Diszkréten odacsempésztem a mosdóhoz (eltakarva a bolti szappant), hogy az uram is rákényszerüljön a jóra. Nem mintha nem támogatná a hóbortom, még egy saját mérleggel is meglepett.