Első krémszappan

Addig addig olvastam, míg azt sem bírtam kivárni, hogy a megfelelő anyagokat összeszedjem (újabb adag olajok, nátrium hidroxid, bármilyen alkalmas öntőforma). Ilyen türelmetlen alkattal kifejezetten kihívás pont hideg eljárással készítendő szappanok készítésébe fogni.
Ennél a módszernél először csak az orr nyeri el jutalmát, amíg az illatfelhőben kevergetünk. Aztán a szem is kap egy kicsi ízelítőt, amikor készen van a massza, és feldíszítve vár az öntőformában, és két nap múlva, amikor kikerül onnét, és fel lehet vágni. Majd jön a minimum egy hónap érlelési idő, egyes források szerint a tiszta olíva szappanoknál ez akár fél év is lehet, hogy tényleg egy kicsit se szárítson. Ekkor tapasztalhatjuk csak meg, mennyire lett krémes és gazdagon ápoló a munkánk gyümölcse. 
Először biztosan nem akartam ezt kivárni és a tusfürdő gyártásból maradt kálium hidroxidból meleg eljárással készítettem egy kevés krémszappant (ezzel a módszerrel azonnal használható szert kapunk). A maradék olajakat használtam hozzá, mindegyik összetevőről ódákat tudna minden natúr-kencés zengeni:
olívaolaj, szezámmagolaj, kókuszvaj, avokádóolaj, ricinusolaj, méhviasz, és narancsolaj az illatért.
Olvastam az egyik szappanos oldalon, hogy egy kis mixeléssel bizalomgerjesztőbbé lehet tenni a megjelenését, és be is vetettem, mert egyébként úgy néz ki a cucc, mint a tegnapi takony Pistike mandzsettáján.

Diszkréten odacsempésztem a mosdóhoz (eltakarva a bolti szappant), hogy az uram is rákényszerüljön a jóra. Nem mintha nem támogatná a hóbortom, még egy saját mérleggel is meglepett.