Megint zöld hangulatban

Első felvágás után szinte Smaragdvárosban éreztem magam, annyira de annyira zöld volt minden. Sőt, valójában már akkor is, amikor készítettem, de akkor egyéb dolgokkal kellett babrálnom, és fel sem tűnt az egyik legkedvesebb színem kavalkádja. Áldom az eszem, hogy legalább telefonnal megörökítettem ezt az élményt, mert már egy hetesen is barnult eszeveszettül.

Utóbbi pillanatot mutatom meg a többi képen. A szappan története régre nyúlik vissza, egészen pontosan oda, amikor bio tönkölybúzafű magot vettem, hogy a malacok friss füvet ehessenek. Az már nem nagy meglepetés, hogy ebben megláttam a szappant. Szóval két tálba ültettem, egy a malacoknak, egy a szappannak. Amikor szépen megnőtt, levágtam, kiszárítottam, és megőröltem. Eközben diólevél ázott olívaolajban, amíg sötétzöldre nem váltott a színe. És ha már ennyire zöld hangulatba keveredtünk, már csak egy kevés spirulina hiányzott.
A módszer a következő: egyéb díszekhez és tervekhez készítettem egy nagyobb adag 100% kókusz szappant 10% SF-tel. Ebből a masszából egy keveset elkevertem az őrölt búzafűvel és laposra öntöttem ki. Persze ilyenkor nincs nálam egy telefon sem, úgy nézett ki, mint egy tányér spenót... ugye Ti is szeretitek a spenótot? :) És ha már ennyire elkalandoztunk, azt tudtátok, hogy a nyelvújítók május havát zöldönös névre keresztelték? 

A dióleveles masszám összetevői a következők: szűz olívaolaj, kókuszolaj, disznózsír, sheavaj, szójaolaj, ricinusolaj. Ennek egy részébe kevertem a spirulinát. Ha már ilyen friss zöld lett a szín, vadítóan zöld illatra is vágytam: citromfű és borsmenta keverékét választottam. A búzafű lapból függőleges pálcákat állítottam a forma aljára, ráöntöttem a szappan nagyját, majd a spirulinás részt elegánsan a tetejére pottyantottam, hogy besüllyedjen, mintegy minimál drop swirl gyanánt.

A sok zöld összetevőnek, a nyomelemekben gazdag búzafűnek és spirulinának, és a diólevélnek is nagyon erős nyugtató, bőrregeneráló, gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítanak. A sok tápláló olaj, élükön az ősi kincsünkkel, a disznózsírral, és ezek a rendkívüli gyógynövények együtt egy igazán jó kis szappant eredményeznek, ami gyulladásos bőrbetegségeken, és mindenféle bőrbajokon hatásos kiegészítőként segíthet. Ezt az érési időt tényleg alig győzöm majd kivárni!

Feel like in Emerald City

I am in green mood again. At first I have bought bio spelt seed to grow fresh grass it for my guinea piglets. Who would ever thougth that will see soap in it. So I dried and grinded it and put in a 100% coconut soap with 10% SF and poured flat, and became sticks on the bottom. The main body of my batch is coloured with walnut leaf infused olive oil, the dark green on the top is spirulina. The oils used are: virgin OO, coconut oil, lard, shea butter, soybean and castor oils. Scented with lemongrass and peppermint EOs. Delicate additional care for inflammatory skin diseases. Can't wait to try it!

Házi melt&pour dupladió szappan

Az egyik nagy kedvencem, a dió most különleges külsőt kapott, amiben sokféle új technikát alkalmaztam. Kétrétegű szappan, ami egyben lejtős is és félig hideg eljárással készült félig melt&pour is, nem is akármilyen. Nem olyan régen találtam egy házi melt&pour receptet, aminek az a legnagyobb előnye, hogy pontosan tudom, mi van benne, hisz mindent én teszek bele. Másrészt majdnem teljesen átlátszó, mégis nagyságrendekkel olcsóbb az előállítása, mint a valódi glicerinszappanoké. Harmadrészt pofonegyszerű, és nem merül fel kétségek hada a receptet illetően, mint egy korábbi szerzeményem esetében. Omar Anyu bevállalósabb, és gyorsabb is volt, így Ő tesztelte le, és osztotta meg mindannyiunkkal a módszert, hogy a szokás szerint rendkívül igényes tudományos magyarázatról már ne is beszéljünk.

No de maradjunk még egy kicsit a hideg eljárással készült félnél. Rendkívül bevállalósan 17% dióolajjal készült, amit aztán nem győztem keményíteni kókuszvajjal, sheavajjal, csipetnél több sóval (kvázi-sole-módszer). Nem maradhatott ki belőle az imádott olíva, és a habzásért felelős ricinus. Gondolkodtam rajta, hogy keressek valami átlátszó magyarázatot a lime olaj használatára, de a prózai ok csupán annyi, hogy rengeteg van belőle itthon. A második résznél ki fog derülni, hogy a gyümölcs színe azért illik a képbe.
Az én melt&pour szappanomba pálma helyett olívaolaj került, egyrészt a már korábban említett averzióm miatt. Másrészt azért, mert nagy terveim voltak a hónapok óta ázó diólevelem sötétzöld olajával. Ezt a szappant főzni kell, kicsit féltem, hogy el is veszti a színét, de nem, a tervem sikerült! De ha már lágy olajra cseréltem a receptben a szilárdat, muszáj volt a sztearinsav mennyiségét megnövelnem - arányaiban 2,5x annyit használtam, mint amit az alap recept előír, és kopogós kemény lett a szappanom kihűlés után. Azt csak fél mondat erejéig jegyzem meg, hogy ezúttal azt mutattam be (telefon híján magamnak), mi történik, ha nagyon lehűl a lúgoldat az olajok hőmérsékletéhez képest. Ugyanolyan fázisszétválás következik be, mint a cukros, túlmelegedett masszáknál, csak hamarabb, de cserébe egy kevés mixerezés, és kevesebb hőhatás is gyógyítja. Ezúttal egyébként is meleg eljárással kellett készíteni az alapot, így nem fájt annyira a jelenség.
Nekem a felületéről egy sekély tó tükre jut eszembe :) Sokaknak mondhatok köszönetet ezért a különösen jól sikerült, látványos és mégis nagyon ápoló szappanért!
Update: Érdekes viselkedést fedeztünk fel Omar Anyuval kézen fogva ennél a M&P receptnél. Párás környezetben elkezd vastagon izzadni, nyilván többek közt a glicerin erős higroszkópos tulajdonsága miatt. Aztán szárazabb, melegebb időben huss, szőrén szálán eltűnik a ragacsos réteg. 

Homemade melt&pour walnut soap
Slanted layered CP and M&P soap. The CP part is made of walnut oil, coconut, castor, olive oil, and shea butter, scented with lime EO. For the M&P layer I used Zacil's recipe, but used olive oil (infused with walnut leaves) instead of palm oil. Thus I increased the amount of stearic acid, and it became stone hard. Thanks to the leaves it is beautiful green.
Update: I have a strange experience with the M&M recipe. In vaporous environment the surface started to exude some gooey thing (maybe because glycerine is strongly hygroscopic), but under warm and dry conditions this layer disappeared.

Hennás-diós samponszappan

Egyszer csak azon kaptam magam, hogy kifogytam a samponszappanokból. Volt itthon még egy kis dióolajam, amit Zitától kaptam, és direkt ilyen célra tartogattam. Egyértelmű volt, hogy ő lesz a központi szereplő, és vele együtt a dió levele, tőlük gyönyörű egészséges lesz a haj. A Beának készített olívaolajos diólevél és zölddió macerátumból volt még bőven, így az adta a bázisolajok egy részét a szokásos, és samponokban habzás szempontjából különösen hasznos kókuszvaj mellett. Nagy mennyiségben használtam rizsolajat is, ami szintén széppé teszi a hajat, és elmaradhatatlan volt egy kevés "hajnövesztő" ricinusolaj. Most sem hagytam ki a méhviaszt, aminek köszönhetően tartósabb, keményebb a szappan, és fényesebb a haj.

A múltkori sörös sampon használata során rájöttem, hogy erre a célra mennyivel praktikusabb volt az a tömör forma, így most is valami hasonlót találtam ki. A végére kicsit elragadott az expresszionista hév, és kapott néhány koordinálatlan nyomást a tégla. :) Egy ideje hajöblítőnek alkalmanként csalánlevél-diólevél-rozmaring keverék főzetét használom, ami tényleg erősíti a szálakat, és tartást ad nekik. Ez a három növény csodaszer a hajápolásban, ahogy a henna is, amiről már az előző hennás samponnál is írtam. Mindegyikből szerettem volna, hogy jusson bőven, így folyadéknak csalánteát használtam, illatnak pedig rozmaringolajat, majd megfűszereztem egy jó nagy adag, finom zöldségillatú hennaporral. Még mindig odavagyok ezért a vad zöld szagért!
Elég sok benne a barnán fogó hatóanyag, ezért nem merném biztonsággal ajánlani világos hajra, de már tervezgetem azt a sampont, amit a szőkék/világos vörösek is bátran kipróbálhatnak.

Mézes-almás háromdió szappan - nem sütiszappan III.

Be kell, hogy valljam, először azt gondoltam, hogy rusnya, ocsmonda színe lett ennek a szappannak. Hogy miért alakult így, azt mindjárt elmesélem. Az Embernek tetszik, szerinte csoki színű, talán nem lesz ezzel egyedül.
Azt hiszem, a név is magyarázatra szorul: egyszerű szójáték, ami az összetevőkből fakad, angol gyökerekkel. Dió-mogyoró-kókusz, vagyis walnut-peanut-coconut: 3 nut, ami szerintem szebben hangzik, ha inkább azt mondjuk: háromdió. Milyen elegáns lenne, ha franciásan trois noix savon volna a neve. De így, magyarul van egy kis népmesés utánérzés benne.
És valóban, a földimogyoró olaj, kókuszvaj, olívaolaj kombinációt dióolajjal bolondítottam meg. Hogy a névhez hű legyek, az olívaolaj sem csak úgy snasszul, magában került bele :) Egy hónappal ezelőtt lelegeltem a hálószoba ablakába lógó diófa friss leveleit és a borsónyi zöld dióit, és mostanáig maceráltam őket extraszűz olívaolajban.
Azért döntöttem úgy, hogy egy diószappant is kell készítenem, mert a diólevél erős összehúzó hatású, makacs bőrbetegségekben ajánlott, gyulladáscsökkentő, nem mellesleg hajszépítő csodaszer is. A dióolaj fertőtlenítő, bőrnyugtató, hidratáló, regeneráló hatással bír, és késlelteti az öregedés nyomait. Mindezt megtámogattam egy kis mézzel, ami megköti a nedvességet, rugalmassá teszi a bőrt, regeneráló, antibakteriális, fertőtlenítő hatású, feltűnően selymes tapintást eredményez. Szinte adta magát, hogy a méz és a dió almát kér, és ha kért, adtam is egy nagy kanállal. A legtöbb bőrápoló tulajdonságát ugyan a gyümölcssavnak köszönheti, ami sajnos köddé válik a szappan lúgos közegében, de a vitamin- és ásványi anyag- és pektintartalom megmarad, és fényt ad a bőrnek. Sokáig színtelen folyadékban gondolkodtam, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve csipkebogyó tea lett belőle. Főzet formában is közel olyan áldásos a bőrnek, mint a mag olaja. Hidratál, érösszehúzó hatású, nyugtatja a bőrt, és visszaadja rugalmasságát.
A várhatóan viszonylag unalmas megjelenést egy régi kecsketejes szappanból gyártott csigákkal terveztem feldobni. A meglepetés épp ekkor ért. Láttam én, hogy más diószappanok barnák, de kiindulva az Aleppo szappan ihlette darabomból, azt vártam, hogy a szép méregzöld olaj most is megőrzi a színét. Hát nem így lett. Azt gondolom, hogy ezt befolyásolta, hogy a diólevél frissen került az olajba, ráadásul a zöld dióval együtt, amiről tudjuk, hogy hetekig nem hagyja el a kezünket. A csipkebogyó is sötétebb lett a lúgtól, mint vártam, bár a folyadékok nagyon kifakulnak a masszában, úgyhogy a szín intenzitásáért biztosan nem felelős. Az alma sem került még bele, amikor már tök sötét volt. A dióolaj elég barna, ki tudja... a főkolompos biztosan a sok levél és burok.
Szóval végül egy teljesen más massza keveredett ki a mixer alól, mint amit terveztem, de nem csüggedtem. A dekorálás után már egészen jól mutatott. És az az illat! Pont az, amire gondoltál, amikor a címet elolvastad! Mostanában azok az illatok tetszettek legjobban, amik nem illóolajból, hanem az egyéb adalékokból származtak. Bármit is mondtam az elején, ez egy nagyon tuti, szuper hatású szappan lett. És most jut csak eszembe: már megint sütiszappan! 

(Forrás. Házikence Tanoda)