Az egyik nagy kedvencem, a dió most különleges külsőt kapott, amiben sokféle új technikát alkalmaztam. Kétrétegű szappan, ami egyben
lejtős is és félig hideg eljárással készült félig melt&pour is, nem is akármilyen. Nem olyan régen találtam egy házi melt&pour
receptet, aminek az a legnagyobb előnye, hogy pontosan tudom, mi van benne, hisz mindent én teszek bele. Másrészt majdnem teljesen átlátszó, mégis nagyságrendekkel olcsóbb az előállítása, mint a valódi glicerinszappanoké. Harmadrészt pofonegyszerű, és nem merül fel kétségek hada a receptet illetően, mint egy
korábbi szerzeményem esetében. Omar Anyu bevállalósabb, és gyorsabb is volt, így Ő
tesztelte le, és osztotta meg mindannyiunkkal a módszert, hogy a szokás szerint rendkívül igényes tudományos magyarázatról már ne is beszéljünk.
No de maradjunk még egy kicsit a hideg eljárással készült félnél. Rendkívül bevállalósan 17% dióolajjal készült, amit aztán nem győztem keményíteni kókuszvajjal, sheavajjal, csipetnél több sóval (kvázi-
sole-módszer). Nem maradhatott ki belőle az imádott olíva, és a habzásért felelős ricinus. Gondolkodtam rajta, hogy keressek valami átlátszó magyarázatot a lime olaj használatára, de a prózai ok csupán annyi, hogy rengeteg van belőle itthon. A második résznél ki fog derülni, hogy a gyümölcs színe azért illik a képbe.
Az én melt&pour szappanomba pálma helyett olívaolaj került, egyrészt a már korábban említett
averzióm miatt. Másrészt azért, mert nagy terveim voltak a hónapok óta ázó diólevelem sötétzöld olajával. Ezt a szappant főzni kell, kicsit féltem, hogy el is veszti a színét, de nem, a tervem sikerült! De ha már lágy olajra cseréltem a receptben a szilárdat, muszáj volt a sztearinsav mennyiségét megnövelnem - arányaiban 2,5x annyit használtam, mint amit az alap recept előír, és kopogós kemény lett a szappanom kihűlés után. Azt csak fél mondat erejéig jegyzem meg, hogy ezúttal azt mutattam be (telefon híján magamnak), mi történik, ha nagyon lehűl a lúgoldat az olajok hőmérsékletéhez képest. Ugyanolyan fázisszétválás következik be, mint a cukros, túlmelegedett masszáknál, csak hamarabb, de cserébe egy kevés mixerezés, és kevesebb hőhatás is gyógyítja. Ezúttal egyébként is meleg eljárással kellett készíteni az alapot, így nem fájt annyira a jelenség.
Nekem a felületéről egy sekély tó tükre jut eszembe :) Sokaknak mondhatok köszönetet ezért a különösen jól sikerült, látványos és mégis nagyon ápoló szappanért!
Update: Érdekes viselkedést fedeztünk fel Omar Anyuval kézen fogva ennél a M&P receptnél. Párás környezetben elkezd vastagon izzadni, nyilván többek közt a glicerin erős higroszkópos tulajdonsága miatt. Aztán szárazabb, melegebb időben huss, szőrén szálán eltűnik a ragacsos réteg.
Homemade melt&pour walnut soap
Slanted layered CP and M&P soap. The CP part is made of walnut oil, coconut, castor, olive oil, and shea butter, scented with lime EO. For the M&P layer I used
Zacil's recipe, but used olive oil (infused with walnut leaves) instead of palm oil. Thus I increased the amount of stearic acid, and it became stone hard. Thanks to the leaves it is beautiful green.
Update: I have a strange experience with the M&M recipe. In vaporous environment the surface started to exude some gooey thing (maybe because glycerine is strongly hygroscopic), but under warm and dry conditions this layer disappeared.