Két táblázattal is készültem Nektek, melyek a különböző természetes és laborban előállított kozmetikai összetevők komedogén indexét és irritatív hatásának mértékét foglalják össze. De előtte néhány gondolat:
Nekem problémás bőröm van, többek közt ez is vezetett a házi kozmetikumok tanulmányozásán keresztül szappankészítés világába. Persze hazabeszélek azzal, hogy egy jó szappan mennyivel többet ér, de gyakorlatilag tény, hogy a pattanásos bőr egyik legnagyobb ellensége a túlápolás. Minél többféle arcápolóval, arctisztítóval igyekszünk takarítani a pórusokat, azok annál jobban ellenállnak. Vagyis minél jobban szárítjuk a bőrünket, az annál több zsírt fog termelni. Ha ezt még gondosan le is fedjük (alapozóval, nem megfelelő krémekkel), akkor a leszárított hámsejtekkel együtt a zsír szépen bedugul. Ellenben ha egy megfelelően gyengéd, de mégis alaposan tisztító szappannal tisztítjuk, a házi szappanok sajátosságából adódóan nemhogy túlszárít, de a benne található el nem szappanosított olajok még ápolják is a bőrt. Arról mindenképp tegyünk le, hogy valaha is matt, tükörsima babapopsi lesz az arcunk. A zsíros, problémás bőr nagyjából egy órán át, vagyis a nap 4%-ában matt, onnantól enyhén fénylik. Én többek közt ezért szoktam rá a csak növényi olajokból, vajakból álló krém használatára. Otthon előállítani egy nem romlandó vizes alapú krémet macerás, és az én esetemben teljesen hasztalan, míg a minimális mennyiségű olaj, vaj és a szappan használata helyreállította a faggyútermelés egyensúlyát. A problémás bőr egyben érzékeny is, és az irritált bőr elveszíti védekező, regenerálódó képességét, így nehezebben gyógyul. A fentiek ismeretében nagyjából három szabályt fektethetünk le:
1, Kerüljük a túlápolást, vagyis az erősen szárító, netán alkoholos készítmények használatát.
2, Kerüljük a komedogén, tehát a pórusok eltömődését elősegítő összetevők használatát.
3, Kerüljük az irritatív anyagok használatát.
Ezeket persze nem szabad szentírásként kezelni. Rendkívül fontos, hogy magunk ismerjük meg a bőrünket. Ami az én pórusaimra csapást mér, lehet hogy a Te arcodnak áldás, és fordítva. Nem utolsó sorban számít az adott összetevő mennyisége is egy adott készítményben. Kísérletezés és türelem legyen a jelszavunk! ;)
A két táblázatom eredetijét itt és itt találjátok. Én egy lefordított és lerövidített verziót teszek közzé, melyet egyrészt az alapján válogattam, hogy milyen összetevőket használunk itthon házi kozmetikumainkban, másrészt mivel találkozunk leggyakrabban a bolti termékek hátoldalán. Utóbbiakat nem is álltam neki fordítgatni a felismerhetőség érdekében. Mellesleg bőven lett volna olyan, aminek nincs is magyar neve. Egyik kedvenc mondásom Chris Erskine-től: =>
Az első felsorolás csak a komedogén indexeket tartalmazza (nyisd meg a képet):
A második, némi ismétléssel ugyan, de az irritatív hatás mértékét is bemutatja:
Kellemes bogarászást!
Ui,: Ez épp a századik bejegyzésem, köszönöm az eddigi figyelmeteket. Tekintsétek ezt a gyűjteményt jubileumi ajándékként Tőlem Nektek. :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: komedogén index. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: komedogén index. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. július 17.
2014. június 17.
Türkish delight - ánizsos SOLE szappan
Porondon volt már az ánizs macerátum bevetése és egy igazi SOLE szappan elkészítése is. Kézenfekvő volt nyáron egy tengeres témájú sószappant készíteni (ugye só, ánizs > ouzo > Görögország > tenger), de Judwil, a sole szappan hazai terjesztője persze beelőzött :) Kicsit sem sajnálom tőle, mégiscsak neki köszönhetjük a receptet, és egyébként sem verseny ez! :) Nekem viszont más ötlet után kellett nézni. Sole, ánizs... itt jött volna az ouzo, de van helyette Raki! Aki nyaralt már Törökországban, pláne háromcsillag-all-inclusive-ban, az biztosan tudja, milyen esténként az ellátáshoz járó rakit szürcsölgetni. Ugyanattól az ánizsolajtól válik opálossá víz hatására, mint az ouzo, épp csak máshogy hívják. A kék pigmentet sem kell a polcon hagyni, mert itt a legjobb alkalom annak a mintának az elkészítésére, amit nagyon giccses hangulatokra tartogattam. A Nazar, vagyis Allah szeme nagy kedvencem, legfőképpen mert vizuálisan őrült jól van megkomponálva ez az amulett, mellesleg sosem árt egy kis védelem szemmel verés ellen :)
Az összetevők vezető elemeit már el is mondtam: egy csomó só, a sószappan összes áldásával, viszont az érzékeny bőrűeknek is alkalmas formában. Olívaolajban macerált ánizsmag, melyből dísznek egy kevés a tetejére is jutott. Ánizsolaj: friss illatú, belsőleg emésztést segítő, külsőleg fertőtlenítő, (mindenféle élősködőket is elűző) hatású, a zsíros bőr ápolására alkalmas. Omar Anyutól kaptam olyan ánizsolajat, amit egy jordániai olajütő üzemből hozott. Gyönyörű, szinte feketés, sötétzöldes olaj, bár amikor megláttam, vakargattam ám a fejem: hogy lesz ebből fehér szappan! Szerencsére annyira nem színezi el a masszát. Kókuszolaj, olívaolaj, ricinusolaj, amiktől ápol és habzik a szappan. Szintén a mediterrán hangulatot idéző szőlőmagolaj az ápoló hatáshoz is hozzájárul. Először használok babassu vajat, ami szappanban közel olyan tulajdonságokkal bír, mint a kókuszolaj, csak gazdagabb, krémesebb formában. Isteni tejeskávé illatú, bőrfiatalító hatást tulajdonítanak neki, és hatalmas előnye a kókusszal szemben, hogy nem dugítja el a pórusokat (komedogén indexe: 1!). Elvezeti a hőt a bőrről, így hűsítő hatású is. Kevés forrás nyilatkozik természetes fényvédő képességéről, ám akik megteszik, azok SPF 15-20-ig terjedő értéket is mernek állítani. E két tulajdonság azt jelentené, hogy ez egy ideális természetes napozókrém? Nos, mostanában népszerű összetevője a naptejeknek is.
Kevés kókuszkrémmel gazdagítottam még a szappanomat, aminek cukortartalma tovább javítja a habzást és az ápoló hatást. A minta elkészítéséhez ultramarint, titándioxidot és szénport használtam, valamennyien ártalmatlan kozmetikai színezékek, bővebben a linkek mögött olvashatsz róluk. Az összetevőknek köszönhetően egy kiadós, ápoló, problémás bőrre is jó hatású szappan lett, jó kis nyárias hangulattal.
Nazar patterned anise-sole soap
A real sole soap made anise EO and infusion. These ingredients cites a turkish seaside holiday, that's why I chose this figure. This soap was made of coconut oil, anise infused olive oil, castor oil, babassu oil, and grapeseed oil. A bit of coconut cream, anise EO, and a big amount of salt in the form of a SOLE soap.
Az összetevők vezető elemeit már el is mondtam: egy csomó só, a sószappan összes áldásával, viszont az érzékeny bőrűeknek is alkalmas formában. Olívaolajban macerált ánizsmag, melyből dísznek egy kevés a tetejére is jutott. Ánizsolaj: friss illatú, belsőleg emésztést segítő, külsőleg fertőtlenítő, (mindenféle élősködőket is elűző) hatású, a zsíros bőr ápolására alkalmas. Omar Anyutól kaptam olyan ánizsolajat, amit egy jordániai olajütő üzemből hozott. Gyönyörű, szinte feketés, sötétzöldes olaj, bár amikor megláttam, vakargattam ám a fejem: hogy lesz ebből fehér szappan! Szerencsére annyira nem színezi el a masszát. Kókuszolaj, olívaolaj, ricinusolaj, amiktől ápol és habzik a szappan. Szintén a mediterrán hangulatot idéző szőlőmagolaj az ápoló hatáshoz is hozzájárul. Először használok babassu vajat, ami szappanban közel olyan tulajdonságokkal bír, mint a kókuszolaj, csak gazdagabb, krémesebb formában. Isteni tejeskávé illatú, bőrfiatalító hatást tulajdonítanak neki, és hatalmas előnye a kókusszal szemben, hogy nem dugítja el a pórusokat (komedogén indexe: 1!). Elvezeti a hőt a bőrről, így hűsítő hatású is. Kevés forrás nyilatkozik természetes fényvédő képességéről, ám akik megteszik, azok SPF 15-20-ig terjedő értéket is mernek állítani. E két tulajdonság azt jelentené, hogy ez egy ideális természetes napozókrém? Nos, mostanában népszerű összetevője a naptejeknek is.
Kevés kókuszkrémmel gazdagítottam még a szappanomat, aminek cukortartalma tovább javítja a habzást és az ápoló hatást. A minta elkészítéséhez ultramarint, titándioxidot és szénport használtam, valamennyien ártalmatlan kozmetikai színezékek, bővebben a linkek mögött olvashatsz róluk. Az összetevőknek köszönhetően egy kiadós, ápoló, problémás bőrre is jó hatású szappan lett, jó kis nyárias hangulattal.
Nazar patterned anise-sole soap
A real sole soap made anise EO and infusion. These ingredients cites a turkish seaside holiday, that's why I chose this figure. This soap was made of coconut oil, anise infused olive oil, castor oil, babassu oil, and grapeseed oil. A bit of coconut cream, anise EO, and a big amount of salt in the form of a SOLE soap.
2013. június 29.
Munka-móka rendelésre
Megkeresett egy lány az első szenes szappanommal kapcsolatos kérdéssel. Szerette volna tudni, mennyi a pálmavaj komedogén indexe. Sajnos, pont úgy, mint a kókuszvajé: 4, ami elég sok. Nekem ugyan szent meggyőződésem, hogy ennek szappanban nincs jelentősége, és ezt el is mondtam Neki, de Ő nagyon szeretett volna egy olyat, amiben csak 0-ás indexű olajok vannak. próbálkozott már kívánságfalon is, de nem akadt vevő a kérésére. Szerencséje, hogy egy kísérletes szappankészítővel hozta össze a sors, mert elvállaltam a kedvéért az első látásra nem kis feladatot. Ugyanis csak 0-ás olajokból képtelenség szappant készíteni, és igazán jó állaga, habzása, tartóssága egy szappannak pont magas komedogén indexű vajaktól lesz. Kompromisszumot kötöttünk 0-2 között, így négy olajból állt össze a kombináció:
olívaolaj (2-es): ezt muszáj volt, enélkül nem lett volna rendes szappan
napraforgóolaj (0-ás): vitamindús, gazdagon ápol
sheavaj (0-ás): fantasztikusan ápoló lesz tőle a szappan, és javítja az állagát is
ricinusolaj (1-es): habzóvá teszi az olíva szappant, nyugtató, gyulladáscsökkentő, ami valószínűleg jól jön annak, akinek épp a komedogén index az egyik legfontosabb tulajdonság.
Kevés Himalaya-sót is adtam hozzá, szintén a túl lágy olajok hatását ellensúlyozandó, ilyen mennyiségben minden bőrtípusnak jót tesz. A mélytisztításról az aktív szén és a zöldagyag gondoskodik. Már szinte kötelező elem a szénszappanjaimban a kamillatea, és a rég imádott kurkumát is újra elővettem. Ez a csodanövény kiválóan támogatja a bőr saját szabályozó, regeneráló képességét. A megrendelőnek felajánlottam négyféle olajat, amik a faggyúműködést szabályozzák, Ő a narancsolaj mellett döntött. Ehhez az ébenfekete színhez elég extravagáns választás! A kiszáradásra hajlamos bőrét 7% superfattel szeretném orvosolni, remélem elégedett lesz a végeredménnyel. Igazából még hálás is vagyok a feladatért, mert érdekes kihívás volt az ellenem dolgozó tényezőket optimalizálni.
A másik kihívás a házi önbarnító! Már foglalkoztatott egy ideje a kérdés, no nem azért, mert nagy szükségem lenne rá. Inkább az volt az ok, hogy a diómacerátumom előkészítése után vagy két hétig néztem a kezemen a zölddió okozta barna foltokat. Ekkortájt tette fel valaki a kérdést a lukrécán a házi önbarnítás lehetőségéről. Viszonylag kevés érdeklődésre tartott számot a topik, de azért jött néhány érdekes ötlet. Például a másik logikusnak tűnő jelöltet, a hennát is ajánlják egyes források szegfűszeggel és sok vízzel keverve, pakolásként alkalmazva. Nekem ez egy kicsit bátornak tűnik, ismerve a henna egyenetlen kopását. Persze a házi önbarnításnak nyilvánvalóan ugyanaz az első szabálya, mint a kémiainak: az alapos radírozás mindenek előtt! A zölddió ötletét én dobtam be a fórumon, és bizony volt olyan, aki nálam kevésbé volt rest, és kiderítette, hogy a diólevéllel együtt tényleg használják gyári bio/natúr barnítókrémekben is. A saját tapasztalata is az, hogy a dióleveles masszázsolaja bizony fog. Amikor ezt elmeséltem a sógornőmnek, telesen felvillanyozódott. Ő sem kényszeres barnító-párti, de nem nagyon bízik benne, hogy idén sok napot lát, és mégcsak nem is olyan szerencsés a bőre színe, mint nekem, akinek elég, ha a naptárban beáll a nyár. Így hát kifejezetten az Ő kérésére kalandra fel, irány megint a diófa lelegelése. Épp jókor még így június végén, mert már nem sokáig lett volna használható a dióburok. Egyszerűen olívaolajba áztattam a levelekkel együtt, mert az mindenkinek bejön, aztán kitettem a napra. Úgy tervezem, hogy mindig egy kis adagot kell majd hozzákeverni az egyszeri adag testápolóba. Elnézve ismét a tenyerem - már citromos dörzsölés után - nos... azt nem tisztáztuk a sógorasszonnyal, hogy cigány, avagy néger szeretne-e lenni... :)
(Forrás: Lukrécia kencéi)
olívaolaj (2-es): ezt muszáj volt, enélkül nem lett volna rendes szappan
napraforgóolaj (0-ás): vitamindús, gazdagon ápol
sheavaj (0-ás): fantasztikusan ápoló lesz tőle a szappan, és javítja az állagát is
ricinusolaj (1-es): habzóvá teszi az olíva szappant, nyugtató, gyulladáscsökkentő, ami valószínűleg jól jön annak, akinek épp a komedogén index az egyik legfontosabb tulajdonság.
Kevés Himalaya-sót is adtam hozzá, szintén a túl lágy olajok hatását ellensúlyozandó, ilyen mennyiségben minden bőrtípusnak jót tesz. A mélytisztításról az aktív szén és a zöldagyag gondoskodik. Már szinte kötelező elem a szénszappanjaimban a kamillatea, és a rég imádott kurkumát is újra elővettem. Ez a csodanövény kiválóan támogatja a bőr saját szabályozó, regeneráló képességét. A megrendelőnek felajánlottam négyféle olajat, amik a faggyúműködést szabályozzák, Ő a narancsolaj mellett döntött. Ehhez az ébenfekete színhez elég extravagáns választás! A kiszáradásra hajlamos bőrét 7% superfattel szeretném orvosolni, remélem elégedett lesz a végeredménnyel. Igazából még hálás is vagyok a feladatért, mert érdekes kihívás volt az ellenem dolgozó tényezőket optimalizálni.
A másik kihívás a házi önbarnító! Már foglalkoztatott egy ideje a kérdés, no nem azért, mert nagy szükségem lenne rá. Inkább az volt az ok, hogy a diómacerátumom előkészítése után vagy két hétig néztem a kezemen a zölddió okozta barna foltokat. Ekkortájt tette fel valaki a kérdést a lukrécán a házi önbarnítás lehetőségéről. Viszonylag kevés érdeklődésre tartott számot a topik, de azért jött néhány érdekes ötlet. Például a másik logikusnak tűnő jelöltet, a hennát is ajánlják egyes források szegfűszeggel és sok vízzel keverve, pakolásként alkalmazva. Nekem ez egy kicsit bátornak tűnik, ismerve a henna egyenetlen kopását. Persze a házi önbarnításnak nyilvánvalóan ugyanaz az első szabálya, mint a kémiainak: az alapos radírozás mindenek előtt! A zölddió ötletét én dobtam be a fórumon, és bizony volt olyan, aki nálam kevésbé volt rest, és kiderítette, hogy a diólevéllel együtt tényleg használják gyári bio/natúr barnítókrémekben is. A saját tapasztalata is az, hogy a dióleveles masszázsolaja bizony fog. Amikor ezt elmeséltem a sógornőmnek, telesen felvillanyozódott. Ő sem kényszeres barnító-párti, de nem nagyon bízik benne, hogy idén sok napot lát, és mégcsak nem is olyan szerencsés a bőre színe, mint nekem, akinek elég, ha a naptárban beáll a nyár. Így hát kifejezetten az Ő kérésére kalandra fel, irány megint a diófa lelegelése. Épp jókor még így június végén, mert már nem sokáig lett volna használható a dióburok. Egyszerűen olívaolajba áztattam a levelekkel együtt, mert az mindenkinek bejön, aztán kitettem a napra. Úgy tervezem, hogy mindig egy kis adagot kell majd hozzákeverni az egyszeri adag testápolóba. Elnézve ismét a tenyerem - már citromos dörzsölés után - nos... azt nem tisztáztuk a sógorasszonnyal, hogy cigány, avagy néger szeretne-e lenni... :) (Forrás: Lukrécia kencéi)
2013. április 1.
Újra változások a fürdőben
Aktuális volt egy kevéssé téli, vizesebb, könnyebben kezelhető testápolót készíteni itthonra, mert a tavasz beköszöntével már nem kér annyi zsírt a bőröm. Mint már említettem, romantikus viszonyba keveredtem a kurkumával, ezért ez lett a krém egyik fő hatóanyaga, szép kanárisárga hangulatjavító színe lett tőle. A kakaóvaj, sheavaj, kókuszvaj, szőlőmagolaj, avokádóolaj keveréke a teljes mennyiség kb. 30%-át teszi ki. Az illatot a pálmarózsa- és a levendulaolaj adja.
Szükségem volt egy ügyeletben használható hidratálóra is, aminek legfőbb tulajdonsága, hogy lassan fogy! Ezért, hogy ne romoljon meg a fele, lemondtam a vizes fázisról, azt majd az egyes felvitelek alkalmával pótolom. Gyorsan felszívódó olajokat választottam hozzá alacsony komedogén indexxel, shea olajat (ez más, mint a vaj!), avokádóolajat, szőlőmagolajat. Már egy hónapja maceráltam sárgarépát olívaolajban: fényvédő, a fáradt bőrt felfrissítő, antioxidáns hatást tulajdonítanak neki. Ez is került a krémbe, méhviasszal, hogy egy kis tartása is legyen. A kurkuma nem maradhatott ki, rózsaszín agyaggal is kiegészítettem, az avasodástól E-vitamin védi. Az illatról pálmarózsa- és tömjénolaj gondoskodik, az állaga balzsam, a színe arany!
Kifogyott itthon a szájvíz is, és már majdnem elmentem venni, amikor eszembe jutott, milyen isteni recepteket láttam a kedvenc ötletgyűjtő oldalamon. Megtudtam, hogy japán tudósok bebizonyították a zöld tea ínygyulladást megelőző hatását, ezért ez lett a bázis folyadék. A szegfűszeget a népi gyógyászat is használta, ezért tettem őrölt formában a teafilterbe, amit leforráztam. A grapefruitmag csepp nem nagyon akart fogyni itthon, ezért átvezényeltem ide. Kisebb mennyiségben teafaolajat és borsmentaolajat is adtam hozzá, és egy kis alkohollal tartósítottam. A színe elég bizarr, de ahhoz képest, hogy nem voltam meggyőződve a kellemes ízről, igazán kellemes, kissé fűszeres és nagyon frissítő lett.
(Forrás: Lukrécia kencéi)
Szükségem volt egy ügyeletben használható hidratálóra is, aminek legfőbb tulajdonsága, hogy lassan fogy! Ezért, hogy ne romoljon meg a fele, lemondtam a vizes fázisról, azt majd az egyes felvitelek alkalmával pótolom. Gyorsan felszívódó olajokat választottam hozzá alacsony komedogén indexxel, shea olajat (ez más, mint a vaj!), avokádóolajat, szőlőmagolajat. Már egy hónapja maceráltam sárgarépát olívaolajban: fényvédő, a fáradt bőrt felfrissítő, antioxidáns hatást tulajdonítanak neki. Ez is került a krémbe, méhviasszal, hogy egy kis tartása is legyen. A kurkuma nem maradhatott ki, rózsaszín agyaggal is kiegészítettem, az avasodástól E-vitamin védi. Az illatról pálmarózsa- és tömjénolaj gondoskodik, az állaga balzsam, a színe arany! Kifogyott itthon a szájvíz is, és már majdnem elmentem venni, amikor eszembe jutott, milyen isteni recepteket láttam a kedvenc ötletgyűjtő oldalamon. Megtudtam, hogy japán tudósok bebizonyították a zöld tea ínygyulladást megelőző hatását, ezért ez lett a bázis folyadék. A szegfűszeget a népi gyógyászat is használta, ezért tettem őrölt formában a teafilterbe, amit leforráztam. A grapefruitmag csepp nem nagyon akart fogyni itthon, ezért átvezényeltem ide. Kisebb mennyiségben teafaolajat és borsmentaolajat is adtam hozzá, és egy kis alkohollal tartósítottam. A színe elég bizarr, de ahhoz képest, hogy nem voltam meggyőződve a kellemes ízről, igazán kellemes, kissé fűszeres és nagyon frissítő lett.
(Forrás: Lukrécia kencéi)
Címkék:
grapefruitmag csepp,
házi szájvíz,
komedogén index,
könnyű testápoló,
kurkuma,
rózsaszín agyag,
sárgarépaolaj,
sheaolaj,
szegfűszeg,
teafaolaj,
tömjénolaj,
zöldtea
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





