Porondon volt már az ánizs macerátum bevetése és egy igazi SOLE szappan elkészítése is. Kézenfekvő volt nyáron egy tengeres témájú sószappant készíteni (ugye só, ánizs > ouzo > Görögország > tenger), de Judwil, a sole szappan hazai terjesztője persze beelőzött :) Kicsit sem sajnálom tőle, mégiscsak neki köszönhetjük a receptet, és egyébként sem verseny ez! :) Nekem viszont más ötlet után kellett nézni. Sole, ánizs... itt jött volna az ouzo, de van helyette Raki! Aki nyaralt már Törökországban, pláne háromcsillag-all-inclusive-ban, az biztosan tudja, milyen esténként az ellátáshoz járó rakit szürcsölgetni. Ugyanattól az ánizsolajtól válik opálossá víz hatására, mint az ouzo, épp csak máshogy hívják. A kék pigmentet sem kell a polcon hagyni, mert itt a legjobb alkalom annak a mintának az elkészítésére, amit nagyon giccses hangulatokra tartogattam. A Nazar, vagyis Allah szeme nagy kedvencem, legfőképpen mert vizuálisan őrült jól van megkomponálva ez az amulett, mellesleg sosem árt egy kis védelem szemmel verés ellen :)
Az összetevők vezető elemeit már el is mondtam: egy csomó só, a sószappan összes áldásával, viszont az érzékeny bőrűeknek is alkalmas formában. Olívaolajban macerált ánizsmag, melyből dísznek egy kevés a tetejére is jutott. Ánizsolaj: friss illatú, belsőleg emésztést segítő, külsőleg fertőtlenítő, (mindenféle élősködőket is elűző) hatású, a zsíros bőr ápolására alkalmas. Omar Anyutól kaptam olyan ánizsolajat, amit egy jordániai olajütő üzemből hozott. Gyönyörű, szinte feketés, sötétzöldes olaj, bár amikor megláttam, vakargattam ám a fejem: hogy lesz ebből fehér szappan! Szerencsére annyira nem színezi el a masszát. Kókuszolaj, olívaolaj, ricinusolaj, amiktől ápol és habzik a szappan. Szintén a mediterrán hangulatot idéző szőlőmagolaj az ápoló hatáshoz is hozzájárul. Először használok babassu vajat, ami szappanban közel olyan tulajdonságokkal bír, mint a kókuszolaj, csak gazdagabb, krémesebb formában. Isteni tejeskávé illatú, bőrfiatalító hatást tulajdonítanak neki, és hatalmas előnye a kókusszal szemben, hogy nem dugítja el a pórusokat (komedogén indexe: 1!). Elvezeti a hőt a bőrről, így hűsítő hatású is. Kevés forrás nyilatkozik természetes fényvédő képességéről, ám akik megteszik, azok SPF 15-20-ig terjedő értéket is mernek állítani. E két tulajdonság azt jelentené, hogy ez egy ideális természetes napozókrém? Nos, mostanában népszerű összetevője a naptejeknek is.
Kevés kókuszkrémmel gazdagítottam még a szappanomat, aminek cukortartalma tovább javítja a habzást és az ápoló hatást. A minta elkészítéséhez ultramarint, titándioxidot és szénport használtam, valamennyien ártalmatlan kozmetikai színezékek, bővebben a linkek mögött olvashatsz róluk. Az összetevőknek köszönhetően egy kiadós, ápoló, problémás bőrre is jó hatású szappan lett, jó kis nyárias hangulattal.
Nazar patterned anise-sole soap
A real sole soap made anise EO and infusion. These ingredients cites a turkish seaside holiday, that's why I chose this figure. This soap was made of coconut oil, anise infused olive oil, castor oil, babassu oil, and grapeseed oil. A bit of coconut cream, anise EO, and a big amount of salt in the form of a SOLE soap.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: SPF. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: SPF. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. június 17.
2013. június 23.
A növényi olajok napvédő faktora - természetes SPF
Még van bőven az idei nyárból, és bár készítettem már egy nagyon jól működő fényvédőt, úgy gondoltam, hasznos lenne egy gyűjtemény az olajok SPF értékeiről. Most csak egy gyors felsorolást adok a leggyakrabban használt olajokról, annyi kitétellel, hogy a legtöbb forrásban egyes olajoknál viszonylag széles skálát határoznak meg, melynek értéke függ a növény minőségétől és a feldolgozás módjától is.
málnamag olaj: 28-50, vagy 4, utóbbi nyilván a reálisan alkalmazható töménységnek megfelelő érték;
sárgarépamag olaj: 38-40;
búzacsíraolaj: 20;
szójaolaj: 10;
makadámdió olaj: 6;
jojobaolaj: 4;
kendermagolaj: 6;
szezámmagolaj: 2 - 4;
szőlőmagolaj: 4;
avokádóolaj: 4 - 15;
kókuszolaj: 2 - 8;
sheavaj: 3 - 6;
olívaolaj: 2 - 8;
ricinusolaj: 6;
mandulaolaj: 5;
rizskorpaolaj: 2 - 4;
homoktövisolaj: 2 - 4;
A kakaóvajat félve írom le, mert én is úgy tudtam, hogy van fényvédő hatása, de most egyes forrásokban azt olvastam, hogy ez tévhit, mely barnító hatásából ered. Más források kifejezetten fototoxikusnak mondják, megint máshol 6-os erősségű védelmet tulajdonítanak neki. Találtam arra vonatkozó tanulmányt is, amely több dehonesztált alapanyagot vizsgálva pl. a kakaóvajat is felmentette a vád alól. Nekem nem volt semmi problémám tőle, de ismerősnek okozott kiütést (vagyis minimum photoirritációt) a vele való napozás. (Update: Köszönöm az észrevételt, mellyel egy termék alatt illettek. A célom a bejegyzéssel a tucatnyi angol nyelvű populáris és szakirodalom áttekintésének rövid összegzése volt egy hosszas linkgyűjtemény helyett. A források egy része alul megtalálható, melyre külön felhívnám azok figyelmét akik készséggel vonják ezt kétségbe a saját boltjuk oldalán. Számomra az NCBI honlapja, vagy a Debreceni Egyetem bőrgyógyász professzora is kellően hiteles forrásnak minősül. Annak aki tájékozott döntést szeretne hozni ezzel kapcsolatban, azt javaslom, hogy kövesse a példámat, és ne csak az első helyen kiemelt 1-2 magyar nyelvű találatból próbáljon meg információt szerezni. Számos kiváló tudományos igényességű és hiteles idegen nyelvű forrás található a neten.)
Natúr kozmetikumokban megengedett két fizikai fényvédő használata, a cink oxidé, és a titánium dioxidé. Ezek az adalékok egyszerűen visszaverik a fényt, és molekulaméretüknél fogva nem tudnak a bőrön át felszívódni, ezért nem jelentenek veszélyt. A védelem mértéke a mennyiségtől függ, melyről az alábbi táblázatot találtam.
Cink oxid különböző töménységben alkalmazva:
5%: 2-5
10%: 6-11
15%: 12-19
25%: >20
Titánium dioxid: 4, 8, 12, 20%-os mennyiségben érhető el a fenti faktorszám.
Hogy tényleg hatékonyak-e a természetes napozószerek? Az én fényvédőm összesen nem lehetett túl erős, és durva tesztelésen is kiválóan bizonyított. De voltak, akik ennél tudományosan megalapozottabb magyarázattal szolgáljanak. Spektrofotométerrel támasztották alá azt, amit az ősi egyiptomiak még csak empirikus úton alkalmaztak.
DE! A fentiektől függetlenül azt gondolom, hogy még a magunk bőrét se vigyük vásárra, nemhogy másét. Ezeket a természetes praktikákat maximum nagyon rövid időre, és ne a nyár közepén, a nap legnagyobb fényszögében vessük be. Gyerekeknek, fehér bőrűeknek, gyenge immunrendszerűeknek pedig még ilyenkor sem jó választás. Kiváló, évtizedes tapasztalattal bíró natúrkozmetikum márkák megbízható termékeivel sokkal nagyobb biztonságban lehetünk, és az összetevőkkel sem kell kompromisszumot kötnünk.
(Források: ehow.com, brighthub.com, naturaltherapypages.com, ncbi.nlm.nih.gov, Tiszta Szívvel Műhely)
málnamag olaj: 28-50, vagy 4, utóbbi nyilván a reálisan alkalmazható töménységnek megfelelő érték;
sárgarépamag olaj: 38-40;
búzacsíraolaj: 20;
szójaolaj: 10;
makadámdió olaj: 6;
jojobaolaj: 4;
kendermagolaj: 6;
szezámmagolaj: 2 - 4;
szőlőmagolaj: 4;
avokádóolaj: 4 - 15;
kókuszolaj: 2 - 8;
sheavaj: 3 - 6;
olívaolaj: 2 - 8;
ricinusolaj: 6;
mandulaolaj: 5;
rizskorpaolaj: 2 - 4;
homoktövisolaj: 2 - 4;
A kakaóvajat félve írom le, mert én is úgy tudtam, hogy van fényvédő hatása, de most egyes forrásokban azt olvastam, hogy ez tévhit, mely barnító hatásából ered. Más források kifejezetten fototoxikusnak mondják, megint máshol 6-os erősségű védelmet tulajdonítanak neki. Találtam arra vonatkozó tanulmányt is, amely több dehonesztált alapanyagot vizsgálva pl. a kakaóvajat is felmentette a vád alól. Nekem nem volt semmi problémám tőle, de ismerősnek okozott kiütést (vagyis minimum photoirritációt) a vele való napozás. (Update: Köszönöm az észrevételt, mellyel egy termék alatt illettek. A célom a bejegyzéssel a tucatnyi angol nyelvű populáris és szakirodalom áttekintésének rövid összegzése volt egy hosszas linkgyűjtemény helyett. A források egy része alul megtalálható, melyre külön felhívnám azok figyelmét akik készséggel vonják ezt kétségbe a saját boltjuk oldalán. Számomra az NCBI honlapja, vagy a Debreceni Egyetem bőrgyógyász professzora is kellően hiteles forrásnak minősül. Annak aki tájékozott döntést szeretne hozni ezzel kapcsolatban, azt javaslom, hogy kövesse a példámat, és ne csak az első helyen kiemelt 1-2 magyar nyelvű találatból próbáljon meg információt szerezni. Számos kiváló tudományos igényességű és hiteles idegen nyelvű forrás található a neten.)
Natúr kozmetikumokban megengedett két fizikai fényvédő használata, a cink oxidé, és a titánium dioxidé. Ezek az adalékok egyszerűen visszaverik a fényt, és molekulaméretüknél fogva nem tudnak a bőrön át felszívódni, ezért nem jelentenek veszélyt. A védelem mértéke a mennyiségtől függ, melyről az alábbi táblázatot találtam.
Cink oxid különböző töménységben alkalmazva:
5%: 2-5
10%: 6-11
15%: 12-19
25%: >20
Titánium dioxid: 4, 8, 12, 20%-os mennyiségben érhető el a fenti faktorszám.
Hogy tényleg hatékonyak-e a természetes napozószerek? Az én fényvédőm összesen nem lehetett túl erős, és durva tesztelésen is kiválóan bizonyított. De voltak, akik ennél tudományosan megalapozottabb magyarázattal szolgáljanak. Spektrofotométerrel támasztották alá azt, amit az ősi egyiptomiak még csak empirikus úton alkalmaztak.
DE! A fentiektől függetlenül azt gondolom, hogy még a magunk bőrét se vigyük vásárra, nemhogy másét. Ezeket a természetes praktikákat maximum nagyon rövid időre, és ne a nyár közepén, a nap legnagyobb fényszögében vessük be. Gyerekeknek, fehér bőrűeknek, gyenge immunrendszerűeknek pedig még ilyenkor sem jó választás. Kiváló, évtizedes tapasztalattal bíró natúrkozmetikum márkák megbízható termékeivel sokkal nagyobb biztonságban lehetünk, és az összetevőkkel sem kell kompromisszumot kötnünk.
(Források: ehow.com, brighthub.com, naturaltherapypages.com, ncbi.nlm.nih.gov, Tiszta Szívvel Műhely)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


