Nagyon gesztenyés barnacukor szappan

Gyakran látom nyugati oldalakon, hogy nagyon népszerű a "brown sugar" szappan. Csak rémlett, hogy a barna cukornak talán van valami jótékony hatása a bőrre is, nem csak az ízlelőbimbóinkra. Arra gondoltam, az lesz a legjobb, ha egyenest a szappanosoktól lesem el, mi is a titka. Ekkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy a legtöbbjüknek csak a "Brown Sugar & Valami" fantázianevű illatolaj jelentette a barna cukros szappant. Pedig ha tudnák!

Kezdjük az összetétellel: a barna cukorban a melasz a nagy durranás, amitől a fehérített cukrot megfosztják, cserébe benne maradnak a kivonás során használt vegyi anyagok. Ez az anyag gazdag B-vitaminban, kalciumban, vasban, magnéziumban, káliumban és foszforban. Ha nem szappant készítünk belőle, akkor működőképes glikolsav is marad benne, ami antibakteriális és egyben lágy kémiai hámlasztó hatású anyag. Többek közt ezért is érdemes barna cukorral radírozni, mondjuk só helyett. Utóbbival szemben nagy előnye, hogy a kristályai épp a melasz miatt lekerekítettek, ezért biztosan nem sértik fel a bőrt, de az elhalt hámsejteket, eltömődött pórusokat így is kiválóan eltávolítja. Nem hagy szárazság érzetet maga után, sőt higroszkópos tulajdonsága növeli a bőr nedvességtartalmát. Ragyogóvá, fiatalossá teszi a bőrt.
Az illatolajok nevében a Valami többnyire füge vagy gesztenye szokott lenni. Előbbi pont a kettővel ezelőtti szappanba került, úgyhogy utóbbin a sor! Omar anyuval gesztenyéztünk egyet ősszel, egyúttal csipkebogyót és kökényt is gyűjtöttünk. Sokféle tervvel felfegyverkezve háromféle gesztenye-kivonatot is készítettem. Egy alkoholosat, amiből két hónap állás után vadgesztenye krém készült (sajnos lett volna helye itthon). Amikor ez a krém elkészült, akkor szembesültem a ténnyel, hogy azon kevesek közé tartozom, akik allergiásak a vadgesztenyére. Pedig a combközépig csalánkiütésnek volt előzménye már pucolás közben is. A furcsa az, hogy Omar anyu gesztenyés habfürdőjétől semmi bajom sem lett. Ezért vágtam neki olyan nagy bátorsággal a barnacukor-gesztenye szappannak. Viszonylag gyakori jelenség, hogy ismert allergének lemosható szerekben nem váltanak ki reakciót. Persze azért maradjunk körültekintőek, sosem lehet tudni, hogy ebbe a csoportba tartozunk-e. A második kivonat olajos: két hónapnál is többet melegedett a radiátor mellett az üveg, jó erős illata lett az olajnak. A harmadik kivonat vizes oldat, vagyis egyszerű főzet. Sokat olvasgattam, hogy vajon a gesztenye héját belefőzhetem-e. Egyes források mérgezőnek írják, hitelesebbek inkább csak irritatívnak, azt is inkább öregeknél és gyerekeknél, elfogyasztás esetén. Az őzek viszont nagyon szeretik, és vannak olyan gyári készítmények, amikben egyenesen a héj kivonatát találjuk, szóval tuti semmi bajunk nem lesz tőle. Találhatók benne többek közt szaponinok, eszkulin, eszcin, kvercetin, melyeknek köszönhetően véralvadásgátló, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és kapilláris erősítő hatása ismert. Ezért használjuk visszerek, fekélyek, ízületi bántalmak ellen, és gyulladásos bőrbetegségek, pattanások kezelésére. Akár moshatunk is vele, amire most nem térek ki bővebben, és a zsebünkben hordott egy-két szem gesztenye megvéd a rontástól :) Valójában mégegy fajta kivonatot felhasználtam ebben a szappanban, a virágét: a piszkos munkát a méhek végezték el helyettem. Nem tudtam ellenállni a lehetőségnek, hogy egy kevés gesztenyemézet ne tegyek bele, mert puhít, hidratál, és odavagyunk érte. Rágtam is a körmömet ennyi sok cukor mellett, hogy ne füstöljön el a jó kis szappanom, lapos, széles formát használtam és mellőztem a takargatást. De szóljunk egy szót az olajokról is: extraszűz olívaolaj, kókuszvaj csökkentett mennyiségben, rizsolaj, ricinusolaj, sheavaj. Ha érzékeny, gyulladt, fáradt, esetleg öregedő bőrről beszélünk, akkor feltétlenül őket kell választani. Sok férfi szereti, ha dörzsöl a szappan. Hogy ne riasszuk el őket az édes cukros illattal, uniszexre váltottam: megfűszereztem szegfűszeggel és cédrusfaolajjal. Előbbi illóolaja gyakorlatilag azt tudja, mint a gesztenye: gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, alvadásgátló, helyi érzéstelenítő, míg utóbbi szintén gyulladáscsökkentő, de inkább keringést fokozó hatása által. Nagyon jó kis habzó szappan lesz belőle, ami egyszerre tisztít alaposan de kíméletesen, és ápol gyengéden.

Brown sugar and chestnut soap
Made with a big amount of a high qualty brow sugar, chestnut infused extra virgin olive oil, chestnut concoction, chestnut honey. Coconut oil, rice bran oil, castor oil, sheabutter. Spiced with clove powder, scented with cedarwood EO.  

(Forrás: sugarhistory.net, livestrong.com, házipatika.com, Tiszta Szívvel Műhely)   

Aleppo style - fűszeres babérszappan

Egy előző bejegyzésemben már áradoztam az szíriai szappanokról. Sajnos még nem próbáltam, csak amit tudok róla, az fogott meg, de az nagyon. No meg az a látvány...! Szóval megihletett a lehetőség, és mivel nem szerettem volna egy vagyont áldozni egy kísérletre, egy vegyész ötletét és útmutatásait formáltam a magam szájízére. Ígérem, igazit is fogok készíteni, 30% igazi babérolajjal, és azt is megmutatom.
Tehát a vezérelv: hogyan hozzuk össze a babér hatóanyagait a konyhánkból? Bónusz feladat: illóolajok nélkül!
Ezek a hatóanyagok: eukaliptol, eugenol, metil-eugenol, linalool, pinének. Eugenolt tartalmaz még a szegfűszeg, a fahéj, és a szerecsendió. A pinén a tűlevelűek mellett a korianderben fordul elő nagyobb mennyiségben, és szintén a szerecsendióban. Az eukaliptol (1,8 cineol) az eukaliptusz fő illata, de én ilyen tónust nem szerettem volna a fűszerek közé. Szerencsére a korianderben is található belőle. A linaloolról inkább lemondtam, mert ő otthoni körülmények között csak levendulából nyerhető, ami szintén elüt a terveimtől.
Ahogy látszik a korábbi írásomhoz mellékelt képen, gyönyörű zöld belseje van az eredeti szappannak. Ugyan semmi esélyem nem volt azt a színt reprodukálni, de legalább valamilyen zöldet mindenképpen szerettem volna belevinni. A választásom a dióra esett, ami nagyon szép mélyzöldre festi az olajat (meg a kádat, meg a ruhát... :)), bár később túl sokat veszít az árnyalatból. Ebben a szappanban a hígítás után épp hogy halványzöld maradt (ami a képen sajnos még kevésbé látszik), úgyhogy legközelebb sokkal töményebbel kísérletezem. (Kitérő: van az udvaron egy diófa, épp a hálószoba ablakához lóg egy ága. Már lesem, hogy mikor lesz elég nagy a zölddió a levelekkel együtt a szürethez. Egy teljesen diós szappant tervezek.)
Így állt össze a fűszer kombináció: koriander, szerecsendió és szegfűszeg (mind őrölt), babérlevél (sok) és diólevél. A babérlevél tényleg, szó szerint lett nagyon sok, több csomag került bele egy üvegbe a fűszerekkel együtt. Mégiscsak ő volt a kiindulási alap, és őt szeretném megidézni. Egy másik üvegbe elkülönítettem a diólevelet. A maceráláshoz és végső soron magához a szappanhoz kötelezően és kizárólag extraszűz olívaolajat használtam. Az üvegeket napos helyre tettem (már amennyire naposnak lehetett ezt a havas tavaszt nevezni), és két hónapig tudtam türelemmel várni a kivonat érlelődését. Nem bírtam megállni, hogy menet közben ne szagolgassam, olyan finom fűszerillatot árasztott.
Azért néhány szót érdemelnek külön-külön is.
Koriander: felfrissíti az idegrendszert, miközben lecsendesíti az érzelmeket. kiegyensúlyozza a női hormonháztartást, és afrodiziákumként is kiváló. Serkenti a vérkeringést. Rossz anyagcsere miatti bőrproblémák (narancsbőr) kezelésére kiváló.
Szegfűszeg: Erős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Segít a fogfájás, és a reuma kezelésében. Stimulálja a bőr vérkeringését, segíti a bőrhibák, aknék kezelését. 
Szerecsendió: Étvágygerjesztő hatású. Kiváló afrodiziákum. Vigyázva alkalmazzuk, mert nagyon meggyorsítja a vérkeringést. Érzékeny bőrűeknél nem várt hatás előfordulhat. Éppen ezért csak minimális mennyiséget használtam. 
Diólevél: erős összehúzó hatású, makacs bőrbetegségekben ajánlott, gyulladáscsökkentő, hajszépítő csodaszer. 
A szappant kétszínűre terveztem, egy kis csavarral a közepén. Az olajokat ezért külön edénybe szűrtem le egy harisnyán keresztül, és örültem, hogy mosódióval mosok, ezért nem kell félnem a kioldódó mosóportól sem. A fűszeresbe minimális őrlemény így is került, amitől az olaj barna lett. Az ebből készült masszát diólevél főzettel készítettem, a sok illékony anyagnak köszönhetően viszonylag hamar érte el a szalag fázist. A zöld olajat nem akartam befogatni, ezért nem került mellé a saját főzete. Helyette még egy nagy adag babérlevelet leforráztam, és állni hagytam pár órát. Hát mire ez a massza szalagosodott, tényleg azt hittem, kihullik a hajam, nem is vártam mást a szűz olívától. Mostanában olyan szappanokat készítettem, amikben mindig volt a reakció hőmérsékletét emelő összetevő. Ezt alig győztem takargatni, ami kicsit váratlan volt, ahogy az is, hogy barnás, vizes folyadékot izzadt. Viszonylag sok folyadékkal készítettem mindkét színt, mert mintázni terveztem, talán ettől a fölöslegtől akart megszabadulni. Az illata meglepően édeskés, mintha a dió köszönne vissza, a fűszerek egyelőre nem mutatják magukat.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen hatása lesz majd ennek a kompozíciónak! 

(Forrás: Lukrécia kencéi, Házikence Tanoda, Wikipédia)

Újra változások a fürdőben

Aktuális volt egy kevéssé téli, vizesebb, könnyebben kezelhető testápolót készíteni itthonra, mert a tavasz beköszöntével már nem kér annyi zsírt a bőröm. Mint már említettem, romantikus viszonyba keveredtem a kurkumával, ezért ez lett a krém egyik fő hatóanyaga, szép kanárisárga hangulatjavító színe lett tőle. A kakaóvaj, sheavaj, kókuszvaj, szőlőmagolaj, avokádóolaj keveréke a teljes mennyiség kb. 30%-át teszi ki. Az illatot a pálmarózsa- és a levendulaolaj adja.

Szükségem volt egy ügyeletben használható hidratálóra is, aminek legfőbb tulajdonsága, hogy lassan fogy! Ezért, hogy ne romoljon meg a fele, lemondtam a vizes fázisról, azt majd az egyes felvitelek alkalmával pótolom. Gyorsan felszívódó olajokat választottam hozzá alacsony komedogén indexxel, shea olajat (ez más, mint a vaj!), avokádóolajat, szőlőmagolajat. Már egy hónapja maceráltam sárgarépát olívaolajban: fényvédő, a fáradt bőrt felfrissítő, antioxidáns hatást tulajdonítanak neki. Ez is került a krémbe, méhviasszal, hogy egy kis tartása is legyen. A kurkuma nem maradhatott ki, rózsaszín agyaggal is kiegészítettem, az avasodástól E-vitamin védi. Az illatról pálmarózsa- és tömjénolaj gondoskodik, az állaga balzsam, a színe arany!

Kifogyott itthon a szájvíz is, és már majdnem elmentem venni, amikor eszembe jutott, milyen isteni recepteket láttam a kedvenc ötletgyűjtő oldalamon. Megtudtam, hogy japán tudósok bebizonyították a zöld tea ínygyulladást megelőző hatását, ezért ez lett a bázis folyadék. A szegfűszeget a népi gyógyászat is használta, ezért tettem őrölt formában a teafilterbe, amit leforráztam. A grapefruitmag csepp nem nagyon akart fogyni itthon, ezért átvezényeltem ide. Kisebb mennyiségben teafaolajat és borsmentaolajat is adtam hozzá, és egy kis alkohollal tartósítottam. A színe elég bizarr, de ahhoz képest, hogy nem voltam meggyőződve a kellemes ízről, igazán kellemes, kissé fűszeres és nagyon frissítő lett. 

(Forrás: Lukrécia kencéi)