Aleppo style - fűszeres babérszappan

Egy előző bejegyzésemben már áradoztam az szíriai szappanokról. Sajnos még nem próbáltam, csak amit tudok róla, az fogott meg, de az nagyon. No meg az a látvány...! Szóval megihletett a lehetőség, és mivel nem szerettem volna egy vagyont áldozni egy kísérletre, egy vegyész ötletét és útmutatásait formáltam a magam szájízére. Ígérem, igazit is fogok készíteni, 30% igazi babérolajjal, és azt is megmutatom.
Tehát a vezérelv: hogyan hozzuk össze a babér hatóanyagait a konyhánkból? Bónusz feladat: illóolajok nélkül!
Ezek a hatóanyagok: eukaliptol, eugenol, metil-eugenol, linalool, pinének. Eugenolt tartalmaz még a szegfűszeg, a fahéj, és a szerecsendió. A pinén a tűlevelűek mellett a korianderben fordul elő nagyobb mennyiségben, és szintén a szerecsendióban. Az eukaliptol (1,8 cineol) az eukaliptusz fő illata, de én ilyen tónust nem szerettem volna a fűszerek közé. Szerencsére a korianderben is található belőle. A linaloolról inkább lemondtam, mert ő otthoni körülmények között csak levendulából nyerhető, ami szintén elüt a terveimtől.
Ahogy látszik a korábbi írásomhoz mellékelt képen, gyönyörű zöld belseje van az eredeti szappannak. Ugyan semmi esélyem nem volt azt a színt reprodukálni, de legalább valamilyen zöldet mindenképpen szerettem volna belevinni. A választásom a dióra esett, ami nagyon szép mélyzöldre festi az olajat (meg a kádat, meg a ruhát... :)), bár később túl sokat veszít az árnyalatból. Ebben a szappanban a hígítás után épp hogy halványzöld maradt (ami a képen sajnos még kevésbé látszik), úgyhogy legközelebb sokkal töményebbel kísérletezem. (Kitérő: van az udvaron egy diófa, épp a hálószoba ablakához lóg egy ága. Már lesem, hogy mikor lesz elég nagy a zölddió a levelekkel együtt a szürethez. Egy teljesen diós szappant tervezek.)
Így állt össze a fűszer kombináció: koriander, szerecsendió és szegfűszeg (mind őrölt), babérlevél (sok) és diólevél. A babérlevél tényleg, szó szerint lett nagyon sok, több csomag került bele egy üvegbe a fűszerekkel együtt. Mégiscsak ő volt a kiindulási alap, és őt szeretném megidézni. Egy másik üvegbe elkülönítettem a diólevelet. A maceráláshoz és végső soron magához a szappanhoz kötelezően és kizárólag extraszűz olívaolajat használtam. Az üvegeket napos helyre tettem (már amennyire naposnak lehetett ezt a havas tavaszt nevezni), és két hónapig tudtam türelemmel várni a kivonat érlelődését. Nem bírtam megállni, hogy menet közben ne szagolgassam, olyan finom fűszerillatot árasztott.
Azért néhány szót érdemelnek külön-külön is.
Koriander: felfrissíti az idegrendszert, miközben lecsendesíti az érzelmeket. kiegyensúlyozza a női hormonháztartást, és afrodiziákumként is kiváló. Serkenti a vérkeringést. Rossz anyagcsere miatti bőrproblémák (narancsbőr) kezelésére kiváló.
Szegfűszeg: Erős gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító. Segít a fogfájás, és a reuma kezelésében. Stimulálja a bőr vérkeringését, segíti a bőrhibák, aknék kezelését. 
Szerecsendió: Étvágygerjesztő hatású. Kiváló afrodiziákum. Vigyázva alkalmazzuk, mert nagyon meggyorsítja a vérkeringést. Érzékeny bőrűeknél nem várt hatás előfordulhat. Éppen ezért csak minimális mennyiséget használtam. 
Diólevél: erős összehúzó hatású, makacs bőrbetegségekben ajánlott, gyulladáscsökkentő, hajszépítő csodaszer. 
A szappant kétszínűre terveztem, egy kis csavarral a közepén. Az olajokat ezért külön edénybe szűrtem le egy harisnyán keresztül, és örültem, hogy mosódióval mosok, ezért nem kell félnem a kioldódó mosóportól sem. A fűszeresbe minimális őrlemény így is került, amitől az olaj barna lett. Az ebből készült masszát diólevél főzettel készítettem, a sok illékony anyagnak köszönhetően viszonylag hamar érte el a szalag fázist. A zöld olajat nem akartam befogatni, ezért nem került mellé a saját főzete. Helyette még egy nagy adag babérlevelet leforráztam, és állni hagytam pár órát. Hát mire ez a massza szalagosodott, tényleg azt hittem, kihullik a hajam, nem is vártam mást a szűz olívától. Mostanában olyan szappanokat készítettem, amikben mindig volt a reakció hőmérsékletét emelő összetevő. Ezt alig győztem takargatni, ami kicsit váratlan volt, ahogy az is, hogy barnás, vizes folyadékot izzadt. Viszonylag sok folyadékkal készítettem mindkét színt, mert mintázni terveztem, talán ettől a fölöslegtől akart megszabadulni. Az illata meglepően édeskés, mintha a dió köszönne vissza, a fűszerek egyelőre nem mutatják magukat.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen hatása lesz majd ennek a kompozíciónak! 

(Forrás: Lukrécia kencéi, Házikence Tanoda, Wikipédia)