Bolygók a csillagporos éjszakai égen

Csillagász szappan, az Embernek - már megint... meg is kérdezte, hogy valódi csillagászból készült-e :) Ahogy megígértem korábban,  most elmondom, mi lett a "férfias játékok kollekció" utolsó darabja. A focis és pókeres szappanokból megmaradt színes masszákból golyókat gyúrtam. Kicsit elrugaszkodhattam a valóságtól a gyártás során, én legalábbis nem nagyon tudok olyan galaxisról, amelyikben ennyi, egymáshoz közeli bolygón volna élet. Biztos ami biztos néhány vörösbolygót is elhintettem. Egy kis adagot eltettem a fehér lereszelt masszából, hogy száradás után morzsolható legyen - így készült a Tejút. És némi giccsel megkoronázandó hintettem rá egy kevés ezüst színű Mica selyemport. Ahogy a BMW-s szappannál, itt is elmondom, hogy a Mica ásványi eredetű, natúr kozmetikumokban elfogadott pigment, ahogy a zöld és kék pigmentjeim is. A vörös homokszínt adó pirospaprika pedig végképp teljesen természetes eredetű, ráadásul kisimítja a bőrt és enyhén dörzsölő hatású. A színes részek jó kis vitamindús, tápláló masszából készültek: kókuszvaj, pálmavaj, napraforgóolaj, olívaolaj és rizsolaj. Az éjszakai égbolt egyszerűbb összetételű: kókuszvaj, földimogyoróolaj és olívaolaj. Nem sajnáltam belőle a szénport, bár tényleg nagyon kevés elég belőle, hogy ilyen intenzív színt adjon.

Az illattal nem jutottam dűlőre.

Megkérdeztem az Embert, szerinte milyen illata van a csillagoknak.
Azt mondta: égett...
Hm, köszi :) 

Akkor inkább maradjunk a bergamottnál. :) Ha már úgy alakult, hogy szenes szappan lett, akkor illik is hozzá ez az erős fertőtlenítő, tisztító hatású olaj. Férfiakhoz is illő illata nyugtat és álmot hoz, képes a fájdalmat és a lázat is csillapítani. Összességében ez az igazán szép darab a zsíros, aknés, gyulladásokra hajlamos bőr ápolására alkalmas.

(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely)

Foci, póker, kisbolygók

Ezt a három szót nyugodtan emlegethetem egy napon az Emberrel, hiszen imádja a focit, szeret pókerezni, (mégjobban sakkozni) de mindenek előtt a csillagokat lesni. Most ez a bejegyzés mégsem elsősorban róla szól. Persze eljöhet még az is, hogy sakk-figura készül szappanból, sőt A. S. Roma címer... De most egy másik olasz focicsapatról van szó: a Sampdoriáról. Merthogy megkeresett egy lány, aki látta itt a blogon a BMW-szappant, és azonnal belelkesült: van-e lehetőség arra, hogy készítsek neki ajándékba több "Samp"-os szappant, amit kis olasz szójátékkal azonnal elnevezett "Sampone"-nak. Bevallom itt és most, és talán ezt olvasni is fogja, hogy nagyon hezitáltam, hogy elvállaljam-e, mert nem ám egyszerű három csíkról van szó, hanem apró részletekről, amikkel korábban még nem kísérleteztem. De ahogy már korábban is tituláltam magam, kísérletes szappankészítőnek illik az ilyesmit is bevenni a repertoárba, mégha ezúttal inkább a szobrász szó is a helytállóbb.

Első feladat a fehér massza: csak ezért nem szerettem volna titándioxidot venni, amit aztán sosem használnék el (félek, erre is rá fogok egyszer cáfolni, de most már leírtam), ha már kézműves meg natúr, belefér a tört-fehér is. Megoldottam minél színtelenebb olajokkal: kókuszvaj, pálmavaj, finomított olíva, rizsolaj, finomított napraforgó (utóbbi nem volt olyan nagy ötlet), és hogy biztosra menjek, jó sok fehéragyagot is kevertem hozzá. Segítségemre sietett a szappanpor is, amivel már elég régen találkoztam, de mindig a legjobbkor jön! Mondja még valaki, hogy ez egy szappankészítési hiba! Semmi bajt nem okoz, akinek nem tetszik, leszedheti, és annyira szép púderes felszínt tud adni! Második feladat: a piros szín: erre nem szeretnék mesterséges alternatívát használni, ott volna még elérhető natúr lehetőségként a kármin, de nekem valahogy bizarr egy porrá tört bogár gondolata, így marad a pirospaprika. A kék szín kérdése már megoldott a BMW-s akció óta, a minél élethűbb szín elérése érdekében hozzá kellett kevernem egy kis zöldet is. Harmadik feladat: a minta, amit ráadásul nem is egyszer kell elkészíteni. Felmerült bennem a krumpli-nyomda ötlete, de azt gondoltam, hogy az elsőket deformálják majd az utánuk érkezők. Ha ez mégsem következne be, akkor is szilárdulás előtt, jó előre kell pecsételni, és félő, hogy végül nem sikerül mindegyik a maga kerete közepére. Maradt az egyesével kifaragás körberajzolás után, majd a címerek körbevágása és faragása után keletkező anyagot reszeltem le, és színeztem meg. Először a BMW-nél használt hámozást terveztem, de ilyen aprólékos mintánál lehetetlennek tűnt lézervágás nélkül elég mélyen és minden mélységben szabályos formát kihozni. Arról nem beszélve, hogy a szappanpor is oda lenne. Így az új ötlet a kiöntés sűrűbb verziója lett: folyékony helyett csak puding állagúra hígítottam, és fogpiszkálóval behúztam a sarkokba a masszát. A színét orvosi szénportól kapta. A száradás során szépen belesimult a felszínbe az eredetileg kipúposodó anyag. Az ajándék fiúknak és lányoknak is készült, ezért előbbiek cérdusfa, utóbbiak geránium illatot kaptak. Itt is tartom azt az állítást, amit a BMW-snél: ha valakinek van szíve elhasználni, akkor bízhat benne, hogy kiváló minőségű szappant élvezhet.

Most először igazán indokolt a kérdés, mit kezdjek a maradékokkal? Mielőtt lereszeltem volna a szükségesnél várhatóan jóval nagyobb mennyiséget, kifaragtam néhány kerek és tégla formát. Már egy ideje terveztem, hogy a bátyám kap egy pókeres szappant, mert ő nem értékeli annyira a színes-szagos-lányos darabokat, amiket a sógornőmre tukmálok. Szóval a családban jobbára csak ő nem kapott még neki való ajándékot. A kerekekből zsetonok lettek, kék, zöld, piros, és sárga. Most szereztem annatto-port, ami az orleánfa terméséből kivont, élelmiszeriparban használt színezék, jobbára semmilyen bőrápoló hatása nincs, de gyönyörű napsárga színt ad. A zsetonok mellé kártyalap is dukál, persze ászok, minden színből egy. Remélem, tetszeni fog neki!
A megmaradt színes masszáknak is igazán izgalmas sorsot szántam: zöld, kék, és piros, amire ha nagyon akarom, ráfoghatom a vöröshomok színt is. Egy blogban láttam egy nagyon érdekes megoldást, amiben bolygók voltak. És most ennél többet nem is mondok, hanem majd megmutatom, ha elkészült.

Babaszappanok

A húgom megkért, hogy készítsek néhány szappant Csenge óvodájába a mosdókhoz, mintegy adományként. Biztosan nagyon örülnének neki, és persze Ő is. Azt mondta, nem kell nagy mennyiség, csak hat mosdó van, és inkább kicsi darabokat kedvelnek a pici kezekhez. A feladat: jól tisztítson az udvari játék után, és legyen diszkrét, illatmentes, a kicsik bőre érzékenyebb lehet. Főleg egy olyan helyen (Waldorf ovi), ahol az anyukák nagyobb része valószínűleg tudatosan kerüli a vegyszerben tocsogó életmódot. Olívaolaj, pálmavaj, kókuszvaj, szőlőmagolaj, avokádóolaj, amiben már ázott egy ideje egy kis körömvirág, 7% superfattel. Igazán krémes, vidám színű szappan lesz, remélem a gyerkőcöknek is fog tetszeni!
Ha már ilyen kis mennyiséget kért a húgom, mégsem akartam hiába kesztyűt húzni. Gondoltam, kiváló alkalom egy picivel nagyobb adagot készíteni, és a maradékkal szín-kísérleteket végezni. Nem mintha nem tetszenének magamnak is a műveim, de az utóbbi időben többször jártam úgy, hogy nem egészen lett olyan egy szappan, mint amire számítottam. Ezért négy dobozban kipróbáltam mindent, amit a közeljövőben használni terveztem.
Az első edény egyik felébe fehér agyag, a másikba Holt-tengeri iszap került. Bár utóbbit már használtam, de kell az összehasonlítás. Előbbi gyakorlatilag kaolint jelent, akár csészét is készíthetnék belőle:). Közepére néhány darabka leforrázott csipkebogyó, ez egyenlőre olyan mély piros, hogy erős fény nélkül sötétbarnának látszik.Várom, hogy a környezetét mennyire fogja majd össze.
A másodikban a damaszkuszi rózsaszirmaimat tesztelem, amik már vagy 10 napja szőlőmagolajban áznak. Sajnos szinte borítékolható az eredmény, de azért egy próbát megér, hátha használható árnyalat marad. Mellette van még rózsaszín agyag, amiből én szerencsére tényleg szép rózsaszínt kaptam. Több helyen olvastam, hogy mekkora lutri a tónus, volt aki gyakorlatilag téglapor színt kapott, épp amikor a szín fontosabb lett volna a tartalomnál.
Csodálatos zab, amiből nekem csak korpa van itthon, a pehely biztosan nem karmolna. Leforráztam előre, és erősen pépes formában kevertem a masszába, így az áldásos tej is kiszabadult belülről, és remélhetőleg dörzsölni sem fog. Ugyanebbe az edénybe került pirospaprika is, amiről azt mondják, nem csíp szappanban, viszont nagyon szép árnyalatot ad. Gyakorlatilag megőrzi az eredeti színét, és ha többet ázna olajban, valószínűleg homogénebb tónust adna a masszának is.
Épp aznap szereztem termelői propoliszt, nagyon émelyítő illata van, csak percek múlva érezni át rajta a mézet. A kedvenc oldalamon ennek tulajdonította egy szappan gazdája a rózsaszínes, hús színű árnyalatot. Direkt töményen kevertem el, még nem tudom eldönteni, hogy mályva, rózsaszín, vagy inkább szürkés lesz, de momentán a semmilyen illik rá legjobban. Már alig várom, hogy az érés végére mi lesz belőlük.