Az első kérdésre a válasz: nem, nem friss benne a csipkebogyó ilyenkor :) Olyannyira nem, hogy meg sem tudom mondani, hogy mióta macerálódik olívaolajban. Csak azt tudom, hogy anno frissen szedtem erdő szélén, szárítottam, egy részét olajba tettem, a másik felét pedig megőröltem, és úgy ahogy van, belekevertem a szappanba. Egy nagyon lágy, kíméletes, érzékeny bőrre való szappant szerettem volna készíteni belőle, kifejezetten az egyszerűség és a népi hagyományok jegyében. Ezért választottam igazán ápoló olajokat és csökkentettem a kókuszolaj szokásos arányát. Helyette disznózsírt használtam, csipkebogyóval macerált olívaolajjal, rizskorpaolajjal, ricinusolajjal, a gyönyörű napsárga színt pedig többek közt a piros pálmaolajtól kapta.
A szín másik felelőse a méz, amiből már jó ideje nem volt itthon, így most alig vártam, hogy újra szappanozhassak (is) vele. Még krémesebbé a tejszín teszi, így adtam neki valódi bőrnyugtató hatást. Az őrölt csipkebogyó nem is annyira radírozni, sokkal inkább masszírozni fog. A gyümölcsös hangulat és a vidám szín mellé választottam a gyümölcskert nevű illatolaj ínycsiklandó zamatát. Mostanában tényleg el fognak macskásodni a szappanjaim, ugyanis odavagyok a kis cicás és cameás formáimért. Ennek a bordó-sárga koncepciónak is olyan jót tettek ezek a krémszínű gombocskák.
Honey-rosehip soap with Peru balm
This is very simple and gentle and absolutely traditional soap for sensitive, maybe damaged skin. Contains rosehip infused olive oil and ground rosehip. Made of reduced amount of coconut oil, replaced with lard and red palm butter, also used ricebran and castor oils. Creamy and delicate additives are honey and cream, and the healing additive is the Peru balm. I gave it a fruitty sweet scent named Fruit garden. As you can see my actual favorites arethe cat and cameo buttons :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csipkebogyó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csipkebogyó. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. május 23.
2013. szeptember 27.
Királykúti csalán-csipkebogyó samponszappan
A kútba esett erdélyi nyaralásunkat a Duna-kanyarban, Kismaroson pótoltuk be. Egy egészen kedves szálláshelyet találtunk, a Királykúti lovasportát. A tanyán gyönyörű lovak voltak, és tüneményes, okos vizslák. A kertben csipkebogyó érett, a Királykút kifolyásának a partján pedig csalán.Utóbbit sétálgatás közben szúrtam ki, és - váratlan fordulat! - azonnal egy szappan képe rajzolódott ki a fejemben. Másnap már szatyorral mentem vissza, és egy jó nagy csokor csalánt szettem, visszaérve a házba pedig kiteregettem száradni. Megkérdeztem a háziakat, hogy lelegelhetem-e a csipkebokrot. Valójában nem hiszem, hogy nagyon tudtunk volna olyat kérni, amire nemet mondanak. Nyilván egyedül a lovakkal nem engedtek volna el az erdőben, mert kellően rutintalan vitézek vagyunk. :) De pl. rövid gondolkodás után simán beleegyeztek, hogy malacostul menjünk hozzájuk pihenni. A recept új volt a repertoáromban abból a szempontból, hogy először használtam kakaóvajat. Az olajok közül még olívaolajat, kókuszvajat, és az előző hévizi szappan hangulatából visszamaradt magyaros vonalat követve napraforgóolajat használtam. Mivel sampont álmodtam a csalánból, ezért kihagyhatatlan ricinusolajat és méhviaszt is adtam hozzá. A folyadékban használtam fel a csipkebogyót, aminek itt elsősorban a bőrnyugtató hatása bír jelentőséggel. Az illat ylang-ylang, ennek az illóolajnak hajnövesztő hatást tulajdonítanak! Mellette az intenzív "zöldség" illat is jól érezhető. A múltkori csalán samponomban olyan szépen megmaradt a zöld szín, sajnos itt nem annyira, talán az elbarnult csipkebogyó is befolyásolta a dolgot. Olyan régen írtam már a jótékony hatásairól, hogy egy kis ismétlés nem árt. Mert a csalán gyulladáscsökkentő, hajhullás, korpa és zsírosodás ellen kiválóan hat. Klorofllt, karotinoidokat, A, C és K vitamint, pantoténsavat, káliumot, kalciumot és vasat tartalmaz - igazi bőrfüggelékeket támogató kombináció.
Az eredeti tervben is szerepelt a puritán korong formához egy kis extra kiegészítés. Az ihletet és az alapanyagokat adó helyet terveztem megörökíteni bennük. Nem vagyok valami jó rajzoló, a házi grafikus (a húgom) viszont messze van, így a kutyák és a lovak épp hogy jelképesek, de magamhoz képest igazán nem is rosszak. Nevezzük avantgarde-nak :) A szappan jól habzó, finoman ápoló, illatos kis darab lesz, ha beérik.
(Forrás: TudatosVásárló, MyPin.hu)
Az eredeti tervben is szerepelt a puritán korong formához egy kis extra kiegészítés. Az ihletet és az alapanyagokat adó helyet terveztem megörökíteni bennük. Nem vagyok valami jó rajzoló, a házi grafikus (a húgom) viszont messze van, így a kutyák és a lovak épp hogy jelképesek, de magamhoz képest igazán nem is rosszak. Nevezzük avantgarde-nak :) A szappan jól habzó, finoman ápoló, illatos kis darab lesz, ha beérik.
(Forrás: TudatosVásárló, MyPin.hu)
2013. június 16.
Mézes-almás háromdió szappan - nem sütiszappan III.
Be kell, hogy valljam, először azt gondoltam, hogy rusnya, ocsmonda színe lett ennek a szappannak. Hogy miért alakult így, azt mindjárt elmesélem. Az Embernek tetszik, szerinte csoki színű, talán nem lesz ezzel egyedül.
Azt hiszem, a név is magyarázatra szorul: egyszerű szójáték, ami az összetevőkből fakad, angol gyökerekkel. Dió-mogyoró-kókusz, vagyis walnut-peanut-coconut: 3 nut, ami szerintem szebben hangzik, ha inkább azt mondjuk: háromdió. Milyen elegáns lenne, ha franciásan trois noix savon volna a neve. De így, magyarul van egy kis népmesés utánérzés benne.
És valóban, a földimogyoró olaj, kókuszvaj, olívaolaj kombinációt dióolajjal bolondítottam meg. Hogy a névhez hű legyek, az olívaolaj sem csak úgy snasszul, magában került bele :) Egy hónappal ezelőtt lelegeltem a hálószoba ablakába lógó diófa friss leveleit és a borsónyi zöld dióit, és mostanáig maceráltam őket extraszűz olívaolajban.
Azért döntöttem úgy, hogy egy diószappant is kell készítenem, mert a diólevél erős összehúzó hatású, makacs bőrbetegségekben ajánlott, gyulladáscsökkentő, nem mellesleg hajszépítő csodaszer is. A dióolaj fertőtlenítő, bőrnyugtató, hidratáló, regeneráló hatással bír, és késlelteti az öregedés nyomait. Mindezt megtámogattam egy kis mézzel, ami megköti a nedvességet, rugalmassá teszi a bőrt, regeneráló, antibakteriális, fertőtlenítő hatású, feltűnően selymes tapintást eredményez. Szinte adta magát, hogy a méz és a dió almát kér, és ha kért, adtam is egy nagy kanállal. A legtöbb bőrápoló tulajdonságát ugyan a gyümölcssavnak köszönheti, ami sajnos köddé válik a szappan lúgos közegében, de a vitamin- és ásványi anyag- és pektintartalom megmarad, és fényt ad a bőrnek. Sokáig színtelen folyadékban gondolkodtam, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve csipkebogyó tea lett belőle. Főzet formában is közel olyan áldásos a bőrnek, mint a mag olaja. Hidratál, érösszehúzó hatású, nyugtatja a bőrt, és visszaadja rugalmasságát.
A várhatóan viszonylag unalmas megjelenést egy régi kecsketejes szappanból gyártott csigákkal terveztem feldobni. A meglepetés épp ekkor ért. Láttam én, hogy más diószappanok barnák, de kiindulva az Aleppo szappan ihlette darabomból, azt vártam, hogy a szép méregzöld olaj most is megőrzi a színét. Hát nem így lett. Azt gondolom, hogy ezt befolyásolta, hogy a diólevél frissen került az olajba, ráadásul a zöld dióval együtt, amiről tudjuk, hogy hetekig nem hagyja el a kezünket. A csipkebogyó is sötétebb lett a lúgtól, mint vártam, bár a folyadékok nagyon kifakulnak a masszában, úgyhogy a szín intenzitásáért biztosan nem felelős. Az alma sem került még bele, amikor már tök sötét volt. A dióolaj elég barna, ki tudja... a főkolompos biztosan a sok levél és burok.
Szóval végül egy teljesen más massza keveredett ki a mixer alól, mint amit terveztem, de nem csüggedtem. A dekorálás után már egészen jól mutatott. És az az illat! Pont az, amire gondoltál, amikor a címet elolvastad! Mostanában azok az illatok tetszettek legjobban, amik nem illóolajból, hanem az egyéb adalékokból származtak. Bármit is mondtam az elején, ez egy nagyon tuti, szuper hatású szappan lett. És most jut csak eszembe: már megint sütiszappan!
(Forrás. Házikence Tanoda)
Azt hiszem, a név is magyarázatra szorul: egyszerű szójáték, ami az összetevőkből fakad, angol gyökerekkel. Dió-mogyoró-kókusz, vagyis walnut-peanut-coconut: 3 nut, ami szerintem szebben hangzik, ha inkább azt mondjuk: háromdió. Milyen elegáns lenne, ha franciásan trois noix savon volna a neve. De így, magyarul van egy kis népmesés utánérzés benne.
És valóban, a földimogyoró olaj, kókuszvaj, olívaolaj kombinációt dióolajjal bolondítottam meg. Hogy a névhez hű legyek, az olívaolaj sem csak úgy snasszul, magában került bele :) Egy hónappal ezelőtt lelegeltem a hálószoba ablakába lógó diófa friss leveleit és a borsónyi zöld dióit, és mostanáig maceráltam őket extraszűz olívaolajban.
Azért döntöttem úgy, hogy egy diószappant is kell készítenem, mert a diólevél erős összehúzó hatású, makacs bőrbetegségekben ajánlott, gyulladáscsökkentő, nem mellesleg hajszépítő csodaszer is. A dióolaj fertőtlenítő, bőrnyugtató, hidratáló, regeneráló hatással bír, és késlelteti az öregedés nyomait. Mindezt megtámogattam egy kis mézzel, ami megköti a nedvességet, rugalmassá teszi a bőrt, regeneráló, antibakteriális, fertőtlenítő hatású, feltűnően selymes tapintást eredményez. Szinte adta magát, hogy a méz és a dió almát kér, és ha kért, adtam is egy nagy kanállal. A legtöbb bőrápoló tulajdonságát ugyan a gyümölcssavnak köszönheti, ami sajnos köddé válik a szappan lúgos közegében, de a vitamin- és ásványi anyag- és pektintartalom megmarad, és fényt ad a bőrnek. Sokáig színtelen folyadékban gondolkodtam, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve csipkebogyó tea lett belőle. Főzet formában is közel olyan áldásos a bőrnek, mint a mag olaja. Hidratál, érösszehúzó hatású, nyugtatja a bőrt, és visszaadja rugalmasságát.
A várhatóan viszonylag unalmas megjelenést egy régi kecsketejes szappanból gyártott csigákkal terveztem feldobni. A meglepetés épp ekkor ért. Láttam én, hogy más diószappanok barnák, de kiindulva az Aleppo szappan ihlette darabomból, azt vártam, hogy a szép méregzöld olaj most is megőrzi a színét. Hát nem így lett. Azt gondolom, hogy ezt befolyásolta, hogy a diólevél frissen került az olajba, ráadásul a zöld dióval együtt, amiről tudjuk, hogy hetekig nem hagyja el a kezünket. A csipkebogyó is sötétebb lett a lúgtól, mint vártam, bár a folyadékok nagyon kifakulnak a masszában, úgyhogy a szín intenzitásáért biztosan nem felelős. Az alma sem került még bele, amikor már tök sötét volt. A dióolaj elég barna, ki tudja... a főkolompos biztosan a sok levél és burok.Szóval végül egy teljesen más massza keveredett ki a mixer alól, mint amit terveztem, de nem csüggedtem. A dekorálás után már egészen jól mutatott. És az az illat! Pont az, amire gondoltál, amikor a címet elolvastad! Mostanában azok az illatok tetszettek legjobban, amik nem illóolajból, hanem az egyéb adalékokból származtak. Bármit is mondtam az elején, ez egy nagyon tuti, szuper hatású szappan lett. És most jut csak eszembe: már megint sütiszappan!
(Forrás. Házikence Tanoda)
Címkék:
alma,
csipkebogyó,
diólevél,
dióolaj,
diószappan,
emszappan,
földimogyoró olaj,
kókuszvaj,
méz,
sütiszappan,
zölddió
2013. április 24.
Babaszappanok
Ha már ilyen kis mennyiséget kért a húgom, mégsem akartam hiába kesztyűt húzni. Gondoltam, kiváló alkalom egy picivel nagyobb adagot készíteni, és a maradékkal szín-kísérleteket végezni. Nem mintha nem tetszenének magamnak is a műveim, de az utóbbi időben többször jártam úgy, hogy nem egészen lett olyan egy szappan, mint amire számítottam. Ezért négy dobozban kipróbáltam mindent, amit a közeljövőben használni terveztem.
Az első edény egyik felébe fehér agyag, a másikba Holt-tengeri iszap került. Bár utóbbit már használtam, de kell az összehasonlítás. Előbbi gyakorlatilag kaolint jelent, akár csészét is készíthetnék belőle:). Közepére néhány darabka leforrázott csipkebogyó, ez egyenlőre olyan mély piros, hogy erős fény nélkül sötétbarnának látszik.Várom, hogy a környezetét mennyire fogja majd össze.
Csodálatos zab, amiből nekem csak korpa van itthon, a pehely biztosan nem karmolna. Leforráztam előre, és erősen pépes formában kevertem a masszába, így az áldásos tej is kiszabadult belülről, és remélhetőleg dörzsölni sem fog. Ugyanebbe az edénybe került pirospaprika is, amiről azt mondják, nem csíp szappanban, viszont nagyon szép árnyalatot ad. Gyakorlatilag megőrzi az eredeti színét, és ha többet ázna olajban, valószínűleg homogénebb tónust adna a masszának is.
Épp aznap szereztem termelői propoliszt, nagyon émelyítő illata van, csak percek múlva érezni át rajta a mézet. A kedvenc oldalamon ennek tulajdonította egy szappan gazdája a rózsaszínes, hús színű árnyalatot. Direkt töményen kevertem el, még nem tudom eldönteni, hogy mályva, rózsaszín, vagy inkább szürkés lesz, de momentán a semmilyen illik rá legjobban. Már alig várom, hogy az érés végére mi lesz belőlük.
Címkék:
babaszappan,
csipkebogyó,
damaszkuszi rózsa,
fehér agyag,
Holt-tengeri iszap,
körömvirág,
nyers propolisz,
pirospaprika,
rózsaszín agyag,
Waldorf óvoda,
zabpehely,
zabtej
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

