Karácsony IV. - The Snowman Boom

Bevallom, ezt az ötletet bizony loptam. Mégpedig a snow globe látványa volt az, amit valahogy nekem is formába kellett öntenem. Először legyártottam a hóembereket a karácsonyi kollekcióhoz, akkor még konkrét terv nélkül. Aztán belefutottam ebbe a képbe, és azonnal tudtam, mit fogok velük kezdeni. Az áttetsző szappanos kísérlet sikerrel zárult, úgyhogy ezen sem kellett sokat gondolkodnom. Kék szappanszínezőm volt itthon, hát megint bűne estem. Remélem, elnézhető botlás, a cél érdekében :) És hát a forma! Az összkép rám gyakorolt hatásában ennek is nagy szerepe volt, tehát muszáj volt azt is reprodukálni. Ahogy vizualizáltam a szappanálmom leendő látványát, azonnal eldőlt, hogy a jeges tél hangulatot borsmentaolajjal fogom megidézni. Hmm, már készítés közben is "az orrodat is tisztíccsa!" Szóval olyan kómás téli reggelekre való darab, amikor az ember képtelen magához térni segítség nélkül. Lágyítottam az illatot egy kis levendulával, és még kisebb mennyiségben ebbe is került narancsolaj a figurák alap masszájából. Így az illat határozottan unisex. Az összetétel okán kifejezetten ajánlom samponnak is használni.

A hóember alapmasszája is megegyezik a többi figuráéval: kókusz-pálma-olívaolaj, a fehér színt titán-dioxidnak köszönheti. Függetlenül attól, hogy jelen esetben kb. 40%-a a kész szappannak "rendes" masszából készült figurákból áll, nem tudtam azóta sem megbarátkozni az áttetsző szappanban a 0% superfattel (bár a tesztek alapján úgy néz ki, tényleg nem szárít), így kockáztatva az átláthatóságot kettőt is csaltam. Egyrészt 1% körülire emeltem a SF-et, másrészt pogácsa helyett extraszűz olívaolajat használtam a kókuszvaj és a rengeteg ricinus mellé. Újabb tapasztalatokat is szereztem ezzel a recepttel kapcsolatban. A kis formákból már ki tudtam szedni a szappant, bár az is elég nyúlós volt, de a nagy böhöm forma még mindig túl lágy, nyilvánvalóan a szellőzés hiánya miatt is. Sokadik szabály: feltétlenül jól szellőző formába kell önteni ezt a masszát. Most néhány tűszúrásnyi lyukkal próbálok dolgozni rajta.
Update: kerek három hét után meguntam a várakozást, és levágtam az öntőformát a még mindig lágy szappanról. Egyébként meglepően könnyen és biztonságosan volt szeletelhető ahhoz képest, amit az állag alapján vártam, és ezután már gyorsan megy a száradás is. Ó micsoda északi-tengeri látvány!

A frosty sight of The North Sea
I found a special recipe of a translucent soap made with 40% of castor oil, 30% of coconut oil, 30% of other transparent oil and 50% of water! Scentid with peppermint and lavender EO, the snowmans are TD white. 

(Forrás: Lia Naturals)

Foci, póker, kisbolygók

Ezt a három szót nyugodtan emlegethetem egy napon az Emberrel, hiszen imádja a focit, szeret pókerezni, (mégjobban sakkozni) de mindenek előtt a csillagokat lesni. Most ez a bejegyzés mégsem elsősorban róla szól. Persze eljöhet még az is, hogy sakk-figura készül szappanból, sőt A. S. Roma címer... De most egy másik olasz focicsapatról van szó: a Sampdoriáról. Merthogy megkeresett egy lány, aki látta itt a blogon a BMW-szappant, és azonnal belelkesült: van-e lehetőség arra, hogy készítsek neki ajándékba több "Samp"-os szappant, amit kis olasz szójátékkal azonnal elnevezett "Sampone"-nak. Bevallom itt és most, és talán ezt olvasni is fogja, hogy nagyon hezitáltam, hogy elvállaljam-e, mert nem ám egyszerű három csíkról van szó, hanem apró részletekről, amikkel korábban még nem kísérleteztem. De ahogy már korábban is tituláltam magam, kísérletes szappankészítőnek illik az ilyesmit is bevenni a repertoárba, mégha ezúttal inkább a szobrász szó is a helytállóbb.

Első feladat a fehér massza: csak ezért nem szerettem volna titándioxidot venni, amit aztán sosem használnék el (félek, erre is rá fogok egyszer cáfolni, de most már leírtam), ha már kézműves meg natúr, belefér a tört-fehér is. Megoldottam minél színtelenebb olajokkal: kókuszvaj, pálmavaj, finomított olíva, rizsolaj, finomított napraforgó (utóbbi nem volt olyan nagy ötlet), és hogy biztosra menjek, jó sok fehéragyagot is kevertem hozzá. Segítségemre sietett a szappanpor is, amivel már elég régen találkoztam, de mindig a legjobbkor jön! Mondja még valaki, hogy ez egy szappankészítési hiba! Semmi bajt nem okoz, akinek nem tetszik, leszedheti, és annyira szép púderes felszínt tud adni! Második feladat: a piros szín: erre nem szeretnék mesterséges alternatívát használni, ott volna még elérhető natúr lehetőségként a kármin, de nekem valahogy bizarr egy porrá tört bogár gondolata, így marad a pirospaprika. A kék szín kérdése már megoldott a BMW-s akció óta, a minél élethűbb szín elérése érdekében hozzá kellett kevernem egy kis zöldet is. Harmadik feladat: a minta, amit ráadásul nem is egyszer kell elkészíteni. Felmerült bennem a krumpli-nyomda ötlete, de azt gondoltam, hogy az elsőket deformálják majd az utánuk érkezők. Ha ez mégsem következne be, akkor is szilárdulás előtt, jó előre kell pecsételni, és félő, hogy végül nem sikerül mindegyik a maga kerete közepére. Maradt az egyesével kifaragás körberajzolás után, majd a címerek körbevágása és faragása után keletkező anyagot reszeltem le, és színeztem meg. Először a BMW-nél használt hámozást terveztem, de ilyen aprólékos mintánál lehetetlennek tűnt lézervágás nélkül elég mélyen és minden mélységben szabályos formát kihozni. Arról nem beszélve, hogy a szappanpor is oda lenne. Így az új ötlet a kiöntés sűrűbb verziója lett: folyékony helyett csak puding állagúra hígítottam, és fogpiszkálóval behúztam a sarkokba a masszát. A színét orvosi szénportól kapta. A száradás során szépen belesimult a felszínbe az eredetileg kipúposodó anyag. Az ajándék fiúknak és lányoknak is készült, ezért előbbiek cérdusfa, utóbbiak geránium illatot kaptak. Itt is tartom azt az állítást, amit a BMW-snél: ha valakinek van szíve elhasználni, akkor bízhat benne, hogy kiváló minőségű szappant élvezhet.

Most először igazán indokolt a kérdés, mit kezdjek a maradékokkal? Mielőtt lereszeltem volna a szükségesnél várhatóan jóval nagyobb mennyiséget, kifaragtam néhány kerek és tégla formát. Már egy ideje terveztem, hogy a bátyám kap egy pókeres szappant, mert ő nem értékeli annyira a színes-szagos-lányos darabokat, amiket a sógornőmre tukmálok. Szóval a családban jobbára csak ő nem kapott még neki való ajándékot. A kerekekből zsetonok lettek, kék, zöld, piros, és sárga. Most szereztem annatto-port, ami az orleánfa terméséből kivont, élelmiszeriparban használt színezék, jobbára semmilyen bőrápoló hatása nincs, de gyönyörű napsárga színt ad. A zsetonok mellé kártyalap is dukál, persze ászok, minden színből egy. Remélem, tetszeni fog neki!
A megmaradt színes masszáknak is igazán izgalmas sorsot szántam: zöld, kék, és piros, amire ha nagyon akarom, ráfoghatom a vöröshomok színt is. Egy blogban láttam egy nagyon érdekes megoldást, amiben bolygók voltak. És most ennél többet nem is mondok, hanem majd megmutatom, ha elkészült.

Reszelt szappan, golyócskák, levelek

Kezdtek gyűlni itthon a saját készítésű maradékok. Ezzel egy időben az Ember jelezte, hogy igazán rakhatnék ki kézmosó szappant, mert egy-két napja úgy érzi, mintha sosem lett volna szappan a házban. Épp aktuális volt lereszelni a maradékokat, ezt a módszert még úgysem próbáltam. Belekerültek a BMW lehámozott szeletei is, azért a bizarr szín. Nem variáltam vele semmi különöset, mert natúr, jó minőségű szappanokat gyűjtöttem hozzá, ami nem igényelt turbózást, csak egy kevés vizet, meg sót raktam hozzá. Előbbi egy kicsit meglódult, több lett, mint amennyit kért a szappan mennyisége, de nem gond, kicsit vizes lett, de kiszáradt két nap alatt.
A másik projekt egy új terv előkészítése volt. Be kell vallanom, hogy teljesen elk*rvultam, és zöld szappanszínezőt is vettem. Eredetileg spirulinát szerettem volna használni, de nem volt a kedvenc helyemen. Ennek már csak azért sem örülök, mert másra is szerettem volna még használni. Arra hivatkoztak, hogy nem elég tartós az árnyalata, ezért nem nagyon kedvelik, és abbahagyták a rendelést. Ezt már máshol is hallottam, ezért úgy döntöttem, mivel a kék miatt már így is elkerülhetetlen a mesterséges színezék, beadom a derekam. Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy BDIH listás pigmentekről van szó. És ígérem, hogy nem csinálok belőle rendszert! Szóval készült 2x100ml színes massza, hagytam rendesen átmenni a zseléfázison, hogy minél jobb legyen a minősége, és utána kezdtem molyolni a kis figurákkal. Öröm nézni az ilyen végeredményt! (kép azonnal, amint kivarázsoltam az Ember telefonjából)

BMW szappan - a titkolt projekt

Azt mondta az Ember, hogy ha csinálok BMW-s szappant, arra még ő is azt mondja, hogy "Ez igen!" Valójában májra, vesére gondolt az összetevők tekintetében, de ezt a poént most inkább nem tupírozom tovább. Megint két vallomással tartozom, a bádogemberről és egyéb vegyi anyagokról:
1.  Megszegtem a magam állította szabály, ami szerint sosem használok mesterséges színezéket. De az igazi szín elérése nem lett volna lehetséges növényekkel. Mentségemre szóljon, hogy legalább BDIH pozitívlistás pigmentet szereztem.
2. Nem átallottam Mica port is használni, hiszen igazi ezüst színű növény aztán igazán nem létezik. Oké, ez sem a legbióbb, de szintén elfogadott a natúr kozmetikumokban, és tuti nem fogunk tőle úgy járni, mint a Judy Garland-féle Óz film első bádogembere. Műkörmös boltban szereztem... hááát... nem állítanám, hogy nem volt teljességgel testidegen a közeg. Engem is sandán néztek, hogy milyen szappanokról beszélek én, és mégis mit akarok a szemcsemérettel!
Azt mindenképp el kell még mondanom, hogy sem kékre, sem feketére nem fog színezni sem bőrt, sem kádat. Ez egy nagyon jó pigment, egyszerűen szublimál a vízben :)
És most végre a szakmai rész: talán nem okozok azzal meglepetést, hogy ezt a szappant inkább férfiaknak szánom. Persze benzingőztől részeg csajoknak is jó ajándék lehet. Az összetételt úgy válogattam, hogy borotválkozásra is használhatják a nosztalgiázó pamacsbarátok, feltéve hogy van szívük elhasználni, amit azért jó szívvel ajánlok! A fehér-kék részben van egy nagy adag fehér agyag, ami megkönnyíti a penge siklását, és kíméletesen tisztítja az érzékeny bőrt. Az alap kókuszvaj-földimogyoróolaj-olívaolaj kombináció egyszerre tisztít, ápol, hidratál és teszi rugalmassá a bőrt. A gyulladáscsökkentő ricinusolajtól még jobb lesz a hab minősége, miközben a mindennapi borotválkozástól szenvedő arcnak enyhülést ad. A fekete rész az előző bejegyzésben található pattanásgyilkos teafa és rozmaringolajos szénszappan - kamillával, Himalaya-sóval és szőlőmagolajjal. Nem áldoztam fel a minőséget a szépség oltárán, az már tényleg nem összeegyeztethető az alapelveimmel.
Magamat is megleptem az elhatározással, hogy csakazértis elkészítem ezt a szappant, de azt hiszem megérte! Nagyon jól néz ki!

Update: épp az érési idő végén a nyavalyás fogta magát, és elvesztette a szép fehér színét! Az Ember azzal vigasztal, hogy az igazi is meg szokott sárgulni. Szóval újrakeresztelem: legyen oldtimer BMW szappan a neved!