Nemrég végigsöpört a csapaton a zi cao láz. Szappanok és krémek tündököltek kékben-lilában. Én is kaptam egy adagot kipróbálásra még a tél végén, tavasz elején, nem is emlékszem pontosan. No nem azért vártam eddig, hogy már mindenki túl legyen a bemutatón :) egész egyszerűen csak betettem egy üveg olajba, és részben szándékosan, részben véletlenül jó sokáig benne is felejtettem. Fényvédett helyre tettem, biztos ami biztos, így ne volt szem előtt, és egyébként is azt mondják, akik jól ismerik ezt a növényt (jelesül a kínai szappanosok), hogy érdemes nagyon sokáig macerálni, hogy jól kiázzanak belőle a hatóanyagok.
A magyar megfelelője kínai gyöngyköles, amit számtalan célra használ az ayurvédikus orvoslás a távol-keleten, nekünk szappanban, krémben csak a gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatása lehet érdekes. Ez a növény rokona az alkannának, és hozzá hasonlóan szintén indikátorként viselkedik. Lúgos közegben a kék mindenféle árnyalatait veszi fel (vagy ha pechünk van, ő is tud seszínű szürkét produkálni), semleges pH-n lilás-bordósba vált. Így a vele készült krémek, töménységtől függően lilák, rózsaszínek lesznek, a szappanok kékek.
De ha utóbbiaknak valamilyen formájú hígítás során elkezd csökkenni a pH-ja, pl. folyékony szappant készítünk, vagy glicerinest, akkor visszaváltanak bordóssá, gonoszabbak barnássá. A macerátum ugyanaz a gyönyörű burgundi szín, mint az alkannáé. Én nagyon töményen készítettem, gyakorlatilag épp hogy ellepte az olívaolaj a gyökér forgácsot, és a szappant is 73%-ban ezzel az olajjal terveztem meg, részben a szín miatt is. Elismert gyógyhatását kihasználva a többi adalékkal is ugyanazt a célt akartam elérni: gyulladásra, sebesedésre hajlamos bőrre szánva. Az olajösszetétel fennmaradó része kókusz, mellette lanolinnal fokoztam a kívánt hatást.
A sole szappanoknál használható legnagyobb mennyiségben került bele tengeri só. Emiatt kicsit izgultam, mert a sole nem igazán kedvez a természetes színezőknek, de hát a hatás ugye... :) Az illatok talán nem illenek a tervezett színhez, de a hatásuk miatt sokkal inkább ide valók: rózsafa és geránium illóolajokat választottam. Ez egy rettenetesen undok szappan volt, amiért a gerániumot és a zi caot egyaránt okolom. Olyan gyors volt a massza, hogy alig győztem belapátolni a formába. Még álmélkodni is alig volt időm azon, hogy sűrű sötétkékké változott a színe, szinte szintetikusnak tűnt. Nagy nehezen elegyengettem, de a szépsége az oda lett, sőt frissen úgy izzadta a sót, hogy csak lestem.
A formából fél naposan kivéve már nem volt olyan harsány, de a próba kézmosás tartogatott meglepetéseket. Úgy habzott a magas olíva tartalomhoz képest, hogy el sem hittem. A hab pedig lila színű volt, amiben igazából nincs is semmi meglepő, ha fentieket átgondoljuk. :) Két hetesen már igen visszafogott, lilába hajló a kék, látszott, hogy a napnak kitett részeken gyorsabban fakul, el is jött az ideje fénytől védett helyre tenni. Ha ez az illatos, különleges szappan megérik, őszintén fogom ajánlani a legproblémásabb bőrre.
Zi Cao and lanoline brine soap
Zi cao mania sweeps across the Hungarian soap community. A friend gave me a sample pack, so I had to give it a try. Well maybe I really need the potential antiinflammatory and wound healing effect of this root. So I've made a very dense olive oil infusion with it, left it for 6 months, then used it as 73% of my oils. The rest was coconut oil and lanoline, made with sea salt, scented with rosewood and geranium EOs. Well, it turned to an incredible blue after adding the lye solution. (And was a very bad behaving one, since it seized narly immediately.) Later it became lighter blue and gave purple and surprisingly rich foam. I like it, it's a real ayurvedic medicinal soap.