Marokkó kincsei

A tiszta olíva szappan sorozat újabb tagja következik. (Emlékeztetőül a korábbiak: mosódiós-szenes, fekete olívabogyós-selymes, kecskejoghurtos-babéros, mind nagyon izgalmasan dobták fel a szűz olívaolaj szappant.) Ezúttal az alapötletért megint az amcsi szappanosokhoz fordultam, majd a témáért visszatértem Marokkóba. Az elefánttal már találkoztatok egy indiai szappanon keresztül, de valójában Marrakeshből érkezett, így igazából itt van az ő helye. :) A tengerentúlon előszeretettel használnak mogyoróvajat a szappanjaikban, nem is keveset. Nagyon kíváncsi voltam, mit lehet belőle kihozni, így persze, hogy az egyolajos verziót választottam, mert állítólag elképesztő habzást és ápolást biztosít. A mogyoróvaj fele zsír, és 15-20 %-a is lehet a szénhidrát, a többi fehérje, gazdag magnéziumban, vasban, E, B1 és B6 vitaminokban - kár, hogy utóbbiak köddé válnak a szappanosodás során. Vannak gyártók, akik számomra érthetetlen okból pálmaolajat kevernek hozzá (jó, persze, értem, bár olyan kis százalékban sokat nem faragnak a költségeken, tehát maradhatunk annál, hogy értelmetlenül), nekem sikerült 100%-os, adalékmenteset találni.

Azon gondolkodva, hogy mégis milyen illata legyen ennek a szappannak, belebotlottam a Marrakesh nevű illatolajamba, amiben a Nag Champa illata dominál, és az Emőkétől kapott avokádómag őrleménybe. Máris megvolt az ötlet: Marokkó! - mert szeretem a tematikus szappanokat :) Marokkó viszonylag nagy földimogyoró és avokádó termelő is, ami a konyhájukon is meglátszik. Elsősorban hozzájuk kötik a mosóföldet, a ghassoul agyagot is, így őt sem hagyhattam ki. És itt meg is álltam az adalékok keresgélésében, hiszen az alapelv az, hogy maximum két összetevő kerülhet csak a szűz olívaolaj mellé, amiből az egyik habzást fokozó hatású. A recept számolásakor a mogyoróvaj magas zsírtartalmára tekintettel 2%-ra állítottam a kalkulátor SF értékét, a többiről gondoskodjon a vaj.

Régen használtam a hengeres öntőformámat, és már kicsit hiányzott, ezért ebbe terveztem a formát és a mintát. Az avokádómag pora csokibarnás/bordós színt ad, ezzel kevertem egyszerű, szellem-szerű ITP swirlt. A külsőt a marokkói mozaikok pompája ihlette: a forma kibéleléséhez használt szilikon lapot arany, ezüst, és piros mica porral festettem meg. Az igazi meglepetés a felvágáskor ért: gyakorlatilag élénk zöld volt a szappan belseje. Ilyen szín csak akkor látszik a friss szappanban, ha már akkor is zöld volt, amikor öntöttük, sőt ugye legtöbbször már a szeletelés pillanatában sincs nyoma. Sorra véve az összetevőket sem igazán találtam magyarázatot a színre. Az agyag frissen nedvesítve is bézses színű, az olaj sem volt az a haragoszöld fajta, mint mondjuk a spanyol olajam. Az illatolajat valami véletlen összhang folytán Omar Anyu is most próbálta, és nála nem volt színváltozás.
Persze ahogy lenni szokott, reggelre oxidálódott, és visszanyerte az elvárt színt, amit kivételesen nem is bánok :) Sokan írták, hogy földimogyoró markáns illata megmarad, én eddig csak a Nag Champa egzotikus, orientális illatát érzem. Azt hiszem elmondhatom, hogy megint rég vártam már ennyire, mi fog kijönni az öntőformából. :)

Moroccan themed soap 

This time the most important additive is peanut butter in a one oil soap. My earlier Castile soaps where so succesful: soapnut and charcoal, black olives  and silk, goat joghurt and laurel oil. The rule is that I use virgin olive oil with two additives, one of them has to be a foam boosting one. Now it is peanut butter with ghassoul clay, and some avocado seed powder in the ghost-like ITP swirl. Since the peanut butter contains 50% of fat, I have calculated with 2% of SF. I have used a patterned silicone liner pre-painted with gorden, silver and red micas. Scented with Marrakesh fragrance oil, that has a Nag Champa note, very exotic, oriental scent.