A múltkori folyékony szappan után tovább folytattam a kísérletezést, elsősorban az állagra koncentrálva. Úgy tűnt, még az a pici kókuszolaj is teljesen tönkrevágta a konzisztenciát, ezért úgy döntöttem, teljesen kiiktatom. Helyette elővettem egy nagyszerű módszert, szintén
Omar Anyu tudástárából, miszerint a lúgot glicerinben oldom. Ez javítja az állagot, és extra folyadék nélkül lehet hozzáadni glicerint, ami hidratáló hatást kölcsönöz a lemosó termékeknek. Továbbra sincsenek túl nagy elvárásaim sem az átlátszóságot, sem a nagyszabású beavatkozásokat, mint amilyen a semlegesítés, illetően, hisz csak magunknak készül. Ezért maradtam a nagyon egyszerű 1-2% körüli SF-nél, amit a megfelelő sűrűség el is viselt, nem ült ki a tetejére. A repce beváltotta a hozzá fűzött reményeket, vagyis nem szaglott. De kellett mellé valami, ami habzik is, meg sűrű is marad, így a rizskorpaolajra esett a választásom. Nem kellett csalódnom, habzik is, jó sűrű is, és nem büdös!
A kellően sűrű folyékony szappant képző olajok, mint pl. az olíva legnagyobb átka, hogy van egy elnyomhatatlan, fura mellékszaga. Épp az állaga miatt jó nagy mennyiségre fel lehetett hígítani, viszont el kell használni, mert a megfelelő tartósítás még várat magára. (Megmértem a pH-ját: 8, ez elég gyenge védelem önmagában középtávon is.) Ezért egy részét Tabac és borsmenta illattal, almazöld árnyalatban szétosztottam a férfi rokonok közt. Egy kolléganőm panaszkodott, hogy ettől a szerintünk sem épp tökéletes illattól hányingere van. Nem vettem volna a lelkemre, hogy emiatt ne bújjon oda a párjához, ezért próbáltam oldani az émelyítő tónust borsmentával, és szerencsére sikerrel jártam. :) Gyakorlatilag mindenki rajong érte, aki kapott belőle, ami igazán nagy öröm, ha már nem osztoznak a szilárd szappanok iránti rajongásomban.
Egy rész kubeba illattal és piros micával anyunál landolt, a maradékkal pedig játékra fel!
Omar anyu is írt már korábban a zselészappanról, a Lushnál töretlen a sikere a zselés tusfürdőnek, és más DIY blogokon is gyakorta vendég a módszer, gondoltam én sem hagyom ki. A lúgos pH kontra / zselésítő anyagok tengelyen felmerülő probléma okán fel sem merült bennem vegán megoldás, zselatint kaptam elő.
Ezt a masszát is kubeba illattal láttam el, és zöld ill. fuchsia pigmentekkel színeztem. Gondolom a tortabajnokok jobban ismerik a dolgot, nekem nem volt kézenfekvő a szükséges zselatinmennyiség. Ha kevés, nagyon szakadékony, lágy lesz, így erre a célra nem kell sajnálni az anyagot, és hiába hidegen keverős verziót vettem, kellett egy kis melegítés is. A végeredmény stabil, jó ruganyos zselé lett, ami szépen visszanyeri a formáját. A tartósításról itt is kell gondoskodni hosszú távon!
Még korábban elkezdett foglalkoztatni a gondolat, hogy csak el kellene szappanosítani kecsketejet, csak úgy, játékból. No igen, ez lenne az igazi kecsketej szappan, ép persze, sokkal egyszerűbb lenne vajból készíteni, de úgy hol marad a játék?
Kértem is egy nagy üveggel, jó helyről, ami olyan finom volt, hogy szinte sajnáltam elpancsolni. Mivel imádok tejsavót használni, és arra úgysincs szükség a szappanosodáshoz, először megaltattam a tejet, és eltettem a savóját a mélyhűtőbe. A maradékot feltettem a gázra, és az
egyik szappanklub bográcsos módszeréhez hasonlóan láttam neki. Még így jelentősen csökkentett folyadéktartalommal is elég nagy macera volt a folyamat.
Ha tudja az ember, mennyi a zsírtartalma a kecsketejnek, tudni fogja, hogy sok szappanra nem számíthat, így malmozhatunk egy keveset, mire ennyi folyadékból méltóztatik kiválni. Közben a folyadék és benne a cukor és a tejfehérje végigment mindenféle fázison és színeváltozáson,
erről szintén Omar anyu írt egy cikket. Hogy ne csak mosószappant nyerjek a végén, egy kevés tejet félretettem, és azzal kevertem el a színszappant. A végeredmény ez a két apró, kőkemény, kissé amorfra szikkadt, de nagyon habzó szappanka. Ez a projekt is kipipálva :)
Update! A gyerekek rájöttek, hogy mire lehet még használni a zselészappant: kellő megdolgozás után kiválóan funkcionál takonylabdaként. Gyengébb idegzetű, a lakás állapotához a gyerekkor elmúltáig irreális reményeket fűző szülőknek nem ajánlott :)
Gelly soap and saponified goatmilk
Yes, that small, brownish ugly soap is exactly a goat milk soap. I mean it is really saponified goatmilk, and nothing else, just for fun. The other project is a liquid soap with good consistency and foaming potential and without unacceptable additives. And without that insuppressible smell that comes from those oils that make good consistency, like olive oil. So i've found it in rapeseed and ricebran oils. I made male and female scented liquid soaps, and some gelly soaps with gelatine.
Egy rész kubeba illattal és piros micával anyunál landolt, a maradékkal pedig játékra fel! Omar anyu is írt már korábban a zselészappanról, a Lushnál töretlen a sikere a zselés tusfürdőnek, és más DIY blogokon is gyakorta vendég a módszer, gondoltam én sem hagyom ki. A lúgos pH kontra / zselésítő anyagok tengelyen felmerülő probléma okán fel sem merült bennem vegán megoldás, zselatint kaptam elő.
Kértem is egy nagy üveggel, jó helyről, ami olyan finom volt, hogy szinte sajnáltam elpancsolni. Mivel imádok tejsavót használni, és arra úgysincs szükség a szappanosodáshoz, először megaltattam a tejet, és eltettem a savóját a mélyhűtőbe. A maradékot feltettem a gázra, és az egyik szappanklub bográcsos módszeréhez hasonlóan láttam neki. Még így jelentősen csökkentett folyadéktartalommal is elég nagy macera volt a folyamat.
Ha tudja az ember, mennyi a zsírtartalma a kecsketejnek, tudni fogja, hogy sok szappanra nem számíthat, így malmozhatunk egy keveset, mire ennyi folyadékból méltóztatik kiválni. Közben a folyadék és benne a cukor és a tejfehérje végigment mindenféle fázison és színeváltozáson, erről szintén Omar anyu írt egy cikket. Hogy ne csak mosószappant nyerjek a végén, egy kevés tejet félretettem, és azzal kevertem el a színszappant. A végeredmény ez a két apró, kőkemény, kissé amorfra szikkadt, de nagyon habzó szappanka. Ez a projekt is kipipálva :)
