Áttetsző szappan - alkohol nélkül!

Odavagyok az átlátszó szappanokért, mert mindig vidám, napfényes hangulatuk van. Egyszer kíséreltem meg készíteni egyet, de nem jött össze. :( Most már legalább azt tudom, hogy hol rontottam el. :) Egyébként meg nagyon fáj, hogy a hagyományos receptet követve egy vagyonba kerül az elkészítése. Ezért örültem meg annyira, amikor megláttam egy többnyire amerikai szappanosok által látogatott fórumon egy áttetsző (nem átlátszó!) samponszappant, amiben ... nem volt semmi extra! Semmilyen adalék, vagy vegyszer, csak három trükk. Az első, hogy 50% folyadékkal készül. Nem lett fázisszétválás, és nem szilárdult sokkal lassabban, mint a hagyományosak, annak ellenére, hogy a következő trükk használata esetén kifejezetten csökkenteni kellene a folyadékmennyiséget. Arra nagyon kíváncsi leszek, hogy mennyire zsugorodik majd. A második a 40% ricinusolaj, hozzá 30% kókuszvaj, 20% repceolaj (ez nem volt itthon, így a mindig biztos háttér, az olívaolaj helyettesítette) és 10% napraforgóolaj. Utóbbi kettő szerintem bármivel helyettesíthető, de ha javítani akarjuk az átlátszóságot, akkor tanácsos finomított, lágy olajakkal tenni, mert az elszappanosítatlan összetevők bizony ott lesznek a fény útjában. A harmadik a 0% superfat... igen, ezen én is erősen elcsodálkoztam. Technikailag logikus, épp az előbbi ok miatt, jó eséllyel a ricinus sokat kompenzál. És nem mellesleg egy göndör hajú néger lány tette fel a receptet, akinek minden bizonnyal van fogalma a száraz hajról. Ha neki beválik, nekünk miért ne! Ettől függetlenül ezt az adagot csak dekornak tervezem elhasználni, így a többi massza kompenzál, ha mégsem így volna. De egy keveset feltétlenül fogok belőle tesztelni magában is. A recept kvázi-CPOP-t (cold process oven process) indítványozott egy órás intervallummal. Én inkább csak langyítgattam a sütőben, a kötelező Sid pedig épp hogy kapott egy kis hőt alufóliába csomagolva a napon, és nem nagyon érhető tetten különbség. Először próbálom ki a festőbuzért, Omar anyuhoz hasonlóan én is a piros színt üldözöm. Álomszép árnyalat lett, és ezzel az áttetsző textúrával olyan, mint egy gyümölcsös nyalóka. Persze a pirosat üldözzük tovább... :) Amint mondtam, kicsit azért lassabban köt, úgyhogy kép hamarosan. :)
Update: elhalálozott a laptopom, úgyhogy épp amikor fel akartam tölteni a képet, kényszerű szünetet kellett tartanom. De most! Mindjárt jön a kép is, csak néhány adalék információ, ami napokkal később ért meg. Először is Sid, aki nem esett át hőkezelésen, pirosabb lett, mint a sütőben érleltek, ámde nyúlósabb is. Cserébe elfelejtettem kikenni a hasát, úgyhogy csak szeletben jött ki a formából, így nem tudom megmutatni. Amelyiket sütöttem, az elkezdett fagyasztás után izzadni, tapintás alapján szerintem glicerint, de pH-mérő híján ezt nem merném határozottan állítani. Szóval a konklúzió ehhez a recepthez egyrészt az, hogy a festőbuzér magasabb hőtől, úgy tűnik, lilásabb árnyalatot kap. Másrészt pedig az, hogy semmiképp ne fagyasszuk ezt a masszát, vagyis olyan formát kell használni, amiből garantáltan könnyen kijön. A sütőzés nem nagyon hozott változást az életében, tehát tekinthetjük energiapazarlásnak. Jelen állás szerint meggyőződésem, hogy eléggé zsugorodni fog. És voilá! A kép nem a fotósok álma, mert a készítésekor a hangsúly az áthaladó napfényen volt, mögé tettem egy csalános Sidet is, hogy látsszon, aminek látszania kell.
Újabb update: itt egy új szappan ugyanezzel a recepttel: http://emszappan.blogspot.hu/2013/11/karacsony-iv-snowman-boom.html, szóval a titok a türelem (mint a szappankészítés fő jelszava is).

(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely, lovinsoap.com, facebook.com/Soaper's Retreat)

Királykúti csalán-csipkebogyó samponszappan

A kútba esett erdélyi nyaralásunkat a Duna-kanyarban, Kismaroson pótoltuk be. Egy egészen kedves szálláshelyet találtunk, a Királykúti lovasportát. A tanyán gyönyörű lovak voltak, és tüneményes, okos vizslák. A kertben csipkebogyó érett, a Királykút kifolyásának a partján pedig csalán.Utóbbit sétálgatás közben szúrtam ki, és - váratlan fordulat! - azonnal egy szappan képe rajzolódott ki a fejemben. Másnap már szatyorral mentem vissza, és egy jó nagy csokor csalánt szettem, visszaérve a házba pedig kiteregettem száradni. Megkérdeztem a háziakat, hogy lelegelhetem-e a csipkebokrot. Valójában nem hiszem, hogy nagyon tudtunk volna olyat kérni, amire nemet mondanak. Nyilván egyedül a lovakkal nem engedtek volna el az erdőben, mert kellően rutintalan vitézek vagyunk. :) De pl. rövid gondolkodás után simán beleegyeztek, hogy malacostul menjünk hozzájuk pihenni. A recept új volt a repertoáromban abból a szempontból, hogy először használtam kakaóvajat. Az olajok közül még olívaolajat, kókuszvajat, és az előző hévizi szappan hangulatából visszamaradt magyaros vonalat követve napraforgóolajat használtam. Mivel sampont álmodtam a csalánból, ezért kihagyhatatlan ricinusolajat és méhviaszt is adtam hozzá. A folyadékban használtam fel a csipkebogyót, aminek itt elsősorban a bőrnyugtató hatása bír jelentőséggel. Az illat ylang-ylang, ennek az illóolajnak hajnövesztő hatást tulajdonítanak! Mellette az intenzív "zöldség" illat is jól érezhető. A múltkori csalán samponomban olyan szépen megmaradt a zöld szín, sajnos itt nem annyira, talán az elbarnult csipkebogyó is befolyásolta a dolgot. Olyan régen írtam már a jótékony hatásairól, hogy egy kis ismétlés nem árt. Mert a csalán gyulladáscsökkentő, hajhullás, korpa és zsírosodás ellen kiválóan hat. Klorofllt, karotinoidokat, A, C és K vitamint, pantoténsavat, káliumot, kalciumot és vasat tartalmaz - igazi bőrfüggelékeket támogató kombináció.

Az eredeti tervben is szerepelt a puritán korong formához egy kis extra kiegészítés. Az ihletet és az alapanyagokat adó helyet terveztem megörökíteni bennük. Nem vagyok valami jó rajzoló, a házi grafikus (a húgom) viszont messze van, így a kutyák és a lovak épp hogy jelképesek, de magamhoz képest igazán nem is rosszak. Nevezzük avantgarde-nak :) A szappan jól habzó, finoman ápoló, illatos kis darab lesz, ha beérik.

(Forrás: TudatosVásárló, MyPin.hu)

Ajándéközön

A kolléganőm "csomagot" kért tőlem a nővére számára, aki agyongyötört pattanásoktól szenved. Kapott a csigás szénszappanból, amit azonnal megkedvelt, és amíg azzal egy kicsit előkészítette a bőrét elkezdtem macerálni egy kevés körömvirágot. Tekintettel arra, hogy az én arckrémem is kifogyott, és általában nekem is a pattanásokkal gyűlik meg a bajom, mindjárt dupla adag arckrémben gondolkodtam. Az összetevők: majdnem 50% sheavaj, mert úgyis jön a tél, és óvakodunk a szél kifújásától, jojobaolaj, szőlőmagolajos rosa damascena macerátum, körömvirág macerátum ricinusolajból, zöld avokádóolaj, amitől őrült jó színe lett, méhviasz, kurkuma, kecsketejpor, ami vízfázis híján remélhetőleg nem fogja idő előtt romlásba dönteni a krémet, muskotályzsálya olaj, ylang-ylang olaj, panthenol, E-vitamin. Én nagyon szeretem, remélem, azóta az is, akinek készült.
De nem csak Ő kapott ajándékot, hanem én is! Tegnap végre megismerkedtem Omar Anyuval, és nem csak a nyereményemet hozta el, hanem egy olyan darabot is, amire nagyon kíváncsi voltam, főként a tevetej miatt, egy tevetejes mirhaszappant! És hogy végképp zavarba jöjjek, ráadásként kaptam még egy kis kardamom olajat (a kicsi fekete folt), macskagyökér macerátumot (gyönyörű piros olaj, kétszer kérdeztem meg, hogy mi is van benne, mert a szín elvette az eszem - ha így sem sikerült megjegyeznem, remélem egy kommentben kijavít - Update: mondtam én, hogy kijavít :) szóval orbáncfű, lásd alább), az új boldogság színű szemránckrémből. És a legújabb, titkos kísérleteiből is kaptam kipróbálásra, amit most le is fogok lőni előre, de linket még nem tudok hozzá adni. Vadgesztenyés-áfonyás habfürdő és vadgesztenyekrém visszérre, nem mellesleg testápolásra. A habfürdő valami isteni, téli-ünnepi illatú, a krém csodás állagú, és gesztenyepüré illata van, mintha sütivel kenegetném magam! Persze én is készültem. Nem volt nehéz dolgom, mert Omar Anyu tudtomra adta, hogy mire kíváncsi :) A sörös és a Hévízi iszapos szappanokból vittem egyet egyet. Remélem tényleg sikerült velük örömet szerezni! Amikor hazaértem, megmutogattam az Embernek a kincseimet, és elvonultam a fürdőbe. Kérdeznie sem kellett, rögtön tudta, hogy mindennel meg fogok azonnal fürödni és kenődni.
Fantasztikusak az ajándékok, köszönöm!

Skizo Sid

Balról jobbra: rózsás, hévízi iszapos, mákosguba, mézes-kecsketejes-kamillás, kávés, intim, megint rózsás és mákos, bolygós, levendulás-alkannás, verbénás-citromfüves, boros, csalános. És akik már nem lehetnek köztük: avokádós, kánikula, aleppo-style - őket a gyerekek elolvasztották :)

Hévízi iszapszappan - made in Hungária

Ezt a szappant részben Omar Anyu szappanbarát programja is inspirálta. Mégpedig annyiban, hogy csak olyan összetevőket választottam, amik kis hazánkban is fellelhetők... nem a bioboltokban, csak és kizárólag erdőn-mezőn. Kakaóvaj, pálmavaj, kókuszvaj kilőve, az olívaolaj úgyszintén. Az itthon megtermő napraforgó és kukorica olaja önmagában pedig nem ad elég kemény szappant. (Azért a Honfoglalás koráig most nem merengünk, hogy még utóbbi is kiessen.) Ebből kifolyólag vegánok vigyázat! Így történt, hogy most először disznózsírral is dolgoztam. Ez gyakorlatilag semmiféle ápoló hatással nem bír, viszont jól habzik, keményíti és fehéríti a szappant, ami pont jól fog jönni az iszap színe mellett. (A minta most is kanállal készült, Győzike is oda lenne érte.) Alaposan utánaolvastam, hogy milyen módszerekkel lehet elkerülni az idő előtti avasodás és a zsírszag problémáját. A lehető legkisebb mennyiséget használva felforraltam a zsírt épp füstpontig (talán egy picit túlcsúsztam), és ezután lehűtve használtam fel. Adtam hozzá kevés grapefruitmag-kivonatot, amiről egyre több helyen olvasni, hogy nem bizonyítható az antioxidáns hatása, mégis az a gyakorlati tapasztalat, hogy működik... ártani pedig semmiképp nem árt. Az Ember persze nem átallott egész nap azt szajkózni a tengerimalacoknak, hogy tudják-e, miből főzött anya szappant... hát malaczsírból... Egyébként sem tudott volna szó nélkül elmenni az összetevők mellett. Jó ideje hallgatom, hogy bizony az urán is természetes anyag, mikor csinálok már sugárzó szappant? Igaz, hogy csak az iszapban előforduló radon formájában, de végre megkapta, mindenki boldog! :)
Két poént le is lőttem az előbb. Kukoricacsíra olaj: tele van vitaminnal, jól habzik, remek bőrápoló és normalizáló hatású. Napraforgóolaj: E-vitamin tartalma a kiemelendő, szintén kiváló bőrápoló a telítetlen zsírsavaknak köszönhetően. Ha már itt kezdtem, befejezem az olajok sorát: mákolaj került még a masszába. A választásnak két oka van: ahogy korábban is írtam, elsősorban ízületi gyulladásokra alkalmazzák, arra is inkább belsőleg, pedig kifejezetten jól ápolja az ekcémás, gyulladt, repedezett bőrt. Ízületekre gyakorolt hatását hol máshol használnák ki, mint a gazdag, derékfájós oroszok és németek Mekkájában, Hévízen. Arany árban sózzák rájuk ezeket az egyébként vitathatatlanul jó hatású salátaolajokat, és örül a boltos, örül a beteg, mindenki boldog. Most nyáron voltunk ott pár napot, és persze, hogy én is befordultam azon a kapun, ahol a "Gyógyolajok" feliratot megpillantottam. Szappanosként az lett volna a furcsa, ha nem teszem. :) Az előbb vázolt okok miatt itt nem vásároltam ugyan, de az inspiráció másik részben innét származik. A folyadék egy részét lenmagzselé adja, micsoda meglepetés! ő is hatékony ízületi gyulladásban, mitöbb más autoimmun betegségekben is. Az egyik leggazdagabb vitamin és ásványi anyag forrás. Kívülről-belülről kezeli az ekcémát, gyulladásokat, gennyes sebeket. Arckrémként a pattanásos bőrt is szépen rendbe hozza. Egy csipet só szinte kötelező már, kezesebbé teszi a masszát, főleg hogy olyan lassan szalagosodó olajokkal dolgoztam, hogy szinte leégett a botmixer motorja. 
Nem térhettem haza iszap nélkül Hévízről, és persze, hogy azért is, mert szappant kell belőle készíteni. A hévízi iszap csodákra képes az ízületi gyulladások kezelésében, de senkit nem hitegetnék azzal, hogy ezt szappanon keresztül is képes kifejteni. Viszont alkalmazható bőrbetegségek esetén is (pl. pikkelysömör). Huminsav tartalma fertőtlenítő, adszorbens hatással bír, a benne lévő nyomelemektől a bőr bársonyos lesz. Kis híján kifelejtettem a ként! Pedig fontos szerepet játszik a bőr megújulásában, az elhalt hámsejteket eltávolítva pedig a megtisztulásában. Gondolkodtam sokat az illaton, végignéztem az illóolaj készletet is, és majdnem úgy döntöttem, hogy egyik koncepcióhoz sem találok olajat. Aztán jött az isteni szikra: a levendula! Magyar termék, fájdalomcsillapító (akár ízületi gyulladásokban is, hogy a főtéma említve legyen), fertőtlenítő, bőrápoló, nyugtató. Amikor felvágtam, örültem is, hogy nem hagytam illat nélkül a szappant. Bevallom, büdös volt, mint a kolera: disznózsír és iszap szaga volt, egyikre sem tudnánk őszintén mondani, hogy kellemes. Bíztam benne, hogy az érési folyamat során enyhülni fog, és egy hét elteltével már tényleg csak a levendulát éreztem. Még szerencse, hogy megrepedt a cseppentője, és meglódult egy kicsit a mennyiség. A végeredmény egy kellemes, ápoló, nyugtató "gyógyszappan", vagány külsővel.

(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely, harmonet.hu, spaheviz.hu)

Mandulaolajos levendulaszappan - közkívánatra újra

Az előző klasszik-levendulás szappan telitalálat volt, szerintem is, mások szerint is. Egyébként is dédelgettem egy ideje az új verzió tervét, már a virág macerálása is folyamatban volt, amikor egy nagyon elégedett felhasználó szinte kikövetelte, hogy márpedig ő olyat kér. Tényleg csak egy kicsit módosítottam az előző recepten, hogy a lényeg megmaradjon. Például a mandulaolaj, ami a száraz, érzékeny bőrt kiválóan ápolja, az elmaradhatatlan extraszűz olívaolaj, extra nagy arányban, és a szükséges kókuszvaj, ami szintén jól ápol, de főként a habzásról és a tartósságról gondoskodik. Még levendulásabb, mint az elődje: egy nagy adag macerálódott hosszasan az olívaolajban, egy másik nagy adagot pedig kiszárítás után mozsárban morzsoltam el. Utóbbit kevertem a szappanba, ami szemben az őrletlen virágokkal, erősen elszínezte maga körül a masszát.  Tuti bio, a húgom hegytetőn, külvilágtól elzártan gondozott kertjéből származik. Muszáj volt még levendulaolajjal is fokoznom az illathatást, Tihanyival természetesen. Csipetnyi Himalaya-só szinte már rutinszerűen kerül a masszáimba, mert jól javítja az állagot, könnyíti a formából kiemelést.

Ami pedig az újdonság, az az alkanna, más néven báránypirosító. A növény gyökerének kérgéből származó, lúgos pH mellett lila színanyag is birizgatta már a fantáziámat, de egy véletlennek köszönhetem, hogy ki is próbálhattam. Anatto-por helyett került a rendelésembe, de sebaj, rögtön tudtam, hol lesz jó helyen. Sokáig nem találtam arra utalást, hogy a színén kívül van-e bármi haszna enne a növénynek, de végül találtam egy jó forrást. "Régen virágait, leveleit tartósításra használták... kenőcse antiszeprikus, gennyes, fertőzött sebekre, tályogokra, fekélyekre, égésre kiváló. Bőrkondicionáló, bőrpuhító hatású. Sikeresen alkalmazták zúzódásra, húzódásra, törésre és reumára is. Szerettem volna ezt a nagyon lágy, kímélő, ápoló szappant hozzá illő formába önteni, ezért megint a hengert választottam. Szinte adta magát, hogy kipróbáljam az új mintát is, mert ugye mégsem lehet sima halványlila színű a szappanom. A masszának csak egy részét színeztem meg, és beáldozható tölcsér híján kanállal adagoltam váltva a színeket. Bevallom, magam sem számítottam rá, hogy ennyi szép szabályos gyűrűt sikerül összehoznom ezzel a módszerrel. A szín még nagyobb meglepetést tartogatott. Több helyen olvastam, hogy nagyon változó színeket tud produkálni az alkanna, és sokaknak okozott már szomorú pillanatokat. Igyekeztem a lehető legutolsó pillanatban a masszához adni a macerált olajat, mégis azonnal elfeketedett az egész. Bizakodó voltam, hátha nem tönkre vágta a lúg az anyagot, csak az indikátor működik. Délutánra acélkékek lettek a körök, ekkor már aggódtam, mert lehet ugyan kékes színű is egy levendulás szappan, de én mégsem erre vágytam. Másnap már felvágtam, mert csak így volt időm rá, három napot pedig nem nagyon mernék várni, legalábbis biztosan nem ilyen szép darabbal. Ekkor látszott már, hogy alakul a lila szín, ami a napok múltával egyre egyértelműbbé válik. Még nem tudom, milyen lesz a végleges árnyalat, de ettől függetlenül kísérletet, és nem mellesleg ezt a szuper szappankompozíciót is sikeresnek tekintem! :)

(Forrás: Sárkányfűárus)

Kézmosó szappan - sallangok nélkül

Ha az ember lányának a háztartásában kényszeres kézmosó lakik, bizony az átlagos natúr szappanok nem bírják a kiképzést. Arról nem beszélve, hogy a színkavalkád sem múlik oly nyomtalanul, mint a kádban. Addig nyavalygott az Ember, és fenyegetett, hogy bolti szappant fog venni, míg kötélnek álltam. Kitaláltam egy olyan receptet, ami rém egyszerű, jó kemény és tartós, és nagyon olcsó... volna, ha nem bolondítottam volna meg egy kis illóolajjal. A férfiak nem tudnak elvonatkoztatni a habzástól, akármilyen színes csodát is rakunk eléjük, így ez is fontos szempont. Napraforgóolaj, kókuszvaj, pálmavaj, kevés só. És ha már közeledik a téli taknyos időszak, kakukkfűolajat tettem bele, hogy egy kis aromaterápia is kaphasson teret. Ezt az illatot szereti az Ember, és hajlandó használni is régóta. Virág formát kapott.