A kútba esett erdélyi nyaralásunkat a Duna-kanyarban, Kismaroson pótoltuk be. Egy egészen kedves szálláshelyet találtunk, a Királykúti lovasportát. A tanyán gyönyörű lovak voltak, és tüneményes, okos vizslák. A kertben csipkebogyó érett, a Királykút kifolyásának a partján pedig csalán.Utóbbit sétálgatás közben szúrtam ki, és - váratlan fordulat! - azonnal egy szappan képe rajzolódott ki a fejemben. Másnap már szatyorral mentem vissza, és egy jó nagy csokor csalánt szettem, visszaérve a házba pedig kiteregettem száradni. Megkérdeztem a háziakat, hogy lelegelhetem-e a csipkebokrot. Valójában nem hiszem, hogy nagyon tudtunk volna olyat kérni, amire nemet mondanak. Nyilván egyedül a lovakkal nem engedtek volna el az erdőben, mert kellően rutintalan vitézek vagyunk. :) De pl. rövid gondolkodás után simán beleegyeztek, hogy malacostul menjünk hozzájuk pihenni. A recept új volt a repertoáromban abból a szempontból, hogy először használtam kakaóvajat. Az olajok közül még olívaolajat, kókuszvajat, és az előző hévizi szappan hangulatából visszamaradt magyaros vonalat követve napraforgóolajat használtam. Mivel sampont álmodtam a csalánból, ezért kihagyhatatlan ricinusolajat és méhviaszt is adtam hozzá. A folyadékban használtam fel a csipkebogyót, aminek itt elsősorban a bőrnyugtató hatása bír jelentőséggel. Az illat ylang-ylang, ennek az illóolajnak hajnövesztő hatást tulajdonítanak! Mellette az intenzív "zöldség" illat is jól érezhető. A múltkori csalán samponomban olyan szépen megmaradt a zöld szín, sajnos itt nem annyira, talán az elbarnult csipkebogyó is befolyásolta a dolgot. Olyan régen írtam már a jótékony hatásairól, hogy egy kis ismétlés nem árt. Mert a csalán gyulladáscsökkentő, hajhullás, korpa és zsírosodás ellen kiválóan hat. Klorofllt, karotinoidokat, A, C és K vitamint, pantoténsavat, káliumot, kalciumot és vasat tartalmaz - igazi bőrfüggelékeket támogató kombináció.
Az eredeti tervben is szerepelt a puritán korong formához egy kis extra kiegészítés. Az ihletet és az alapanyagokat adó helyet terveztem megörökíteni bennük. Nem vagyok valami jó rajzoló, a házi grafikus (a húgom) viszont messze van, így a kutyák és a lovak épp hogy jelképesek, de magamhoz képest igazán nem is rosszak. Nevezzük avantgarde-nak :) A szappan jól habzó, finoman ápoló, illatos kis darab lesz, ha beérik.
(Forrás: TudatosVásárló, MyPin.hu)
2013. szeptember 27.
2013. szeptember 21.
Ajándéközön


Fantasztikusak az ajándékok, köszönöm!
2013. szeptember 14.
Skizo Sid
Balról jobbra: rózsás, hévízi iszapos, mákosguba, mézes-kecsketejes-kamillás, kávés, intim, megint rózsás és mákos, bolygós, levendulás-alkannás, verbénás-citromfüves, boros, csalános. És akik már nem lehetnek köztük: avokádós, kánikula, aleppo-style - őket a gyerekek elolvasztották :)
Címkék:
Aleppo szappan,
avokádós szappan,
borszappan,
citromfű-verbéna szappan,
Hévízi szappan,
intimszappan,
kánikulaszappan,
kávészappan,
levendulaszappan,
mákszappan,
mézszappan,
rózsaszappan,
szénszappan
2013. szeptember 13.
Hévízi iszapszappan - made in Hungária
Ezt a szappant részben Omar Anyu szappanbarát programja is inspirálta. Mégpedig annyiban, hogy csak olyan összetevőket választottam, amik kis hazánkban is fellelhetők... nem a bioboltokban, csak és kizárólag erdőn-mezőn. Kakaóvaj, pálmavaj, kókuszvaj kilőve, az olívaolaj úgyszintén. Az itthon megtermő napraforgó és kukorica olaja önmagában pedig nem ad elég kemény szappant. (Azért a Honfoglalás koráig most nem merengünk, hogy még utóbbi is kiessen.) Ebből kifolyólag vegánok vigyázat! Így történt, hogy most először disznózsírral is dolgoztam. Ez gyakorlatilag semmiféle ápoló hatással nem bír, viszont jól habzik, keményíti és fehéríti a szappant, ami pont jól fog jönni az iszap színe mellett. (A minta most is kanállal készült, Győzike is oda lenne érte.) Alaposan utánaolvastam, hogy milyen módszerekkel lehet elkerülni az idő előtti avasodás és a zsírszag problémáját. A lehető legkisebb mennyiséget használva felforraltam a zsírt épp füstpontig (talán egy picit túlcsúsztam), és ezután lehűtve használtam fel. Adtam hozzá kevés grapefruitmag-kivonatot, amiről egyre több helyen olvasni, hogy nem bizonyítható az antioxidáns hatása, mégis az a gyakorlati tapasztalat, hogy működik... ártani pedig semmiképp nem árt. Az Ember persze nem átallott egész nap azt szajkózni a tengerimalacoknak, hogy tudják-e, miből főzött anya szappant... hát malaczsírból... Egyébként sem tudott volna szó nélkül elmenni az összetevők mellett. Jó ideje hallgatom, hogy bizony az urán is természetes anyag, mikor csinálok már sugárzó szappant? Igaz, hogy csak az iszapban előforduló radon formájában, de végre megkapta, mindenki boldog! :)
Két poént le is lőttem az előbb. Kukoricacsíra olaj: tele van vitaminnal, jól habzik, remek bőrápoló és normalizáló hatású. Napraforgóolaj: E-vitamin tartalma a kiemelendő, szintén kiváló bőrápoló a telítetlen zsírsavaknak köszönhetően. Ha már itt kezdtem, befejezem az olajok sorát: mákolaj került még a masszába. A választásnak két oka van: ahogy korábban is írtam, elsősorban ízületi gyulladásokra alkalmazzák, arra is inkább belsőleg, pedig kifejezetten jól ápolja az ekcémás, gyulladt, repedezett bőrt. Ízületekre gyakorolt hatását hol máshol használnák ki, mint a gazdag, derékfájós oroszok és németek Mekkájában, Hévízen. Arany árban sózzák rájuk ezeket az egyébként vitathatatlanul jó hatású salátaolajokat, és örül a boltos, örül a beteg, mindenki boldog. Most nyáron voltunk ott pár napot, és persze, hogy én is befordultam azon a kapun, ahol a "Gyógyolajok" feliratot megpillantottam. Szappanosként az lett volna a furcsa, ha nem teszem. :) Az előbb vázolt okok miatt itt nem vásároltam ugyan, de az inspiráció másik részben innét származik. A folyadék egy részét lenmagzselé adja, micsoda meglepetés! ő is hatékony ízületi gyulladásban, mitöbb más autoimmun betegségekben is. Az egyik leggazdagabb vitamin és ásványi anyag forrás. Kívülről-belülről kezeli az ekcémát, gyulladásokat, gennyes sebeket. Arckrémként a pattanásos bőrt is szépen rendbe hozza. Egy csipet só szinte kötelező már, kezesebbé teszi a masszát, főleg hogy olyan lassan szalagosodó olajokkal dolgoztam, hogy szinte leégett a botmixer motorja.
Nem térhettem haza iszap nélkül Hévízről, és persze, hogy azért is, mert szappant kell belőle készíteni. A hévízi iszap csodákra képes az ízületi gyulladások kezelésében, de senkit nem hitegetnék azzal, hogy ezt szappanon keresztül is képes kifejteni. Viszont alkalmazható bőrbetegségek esetén is (pl. pikkelysömör). Huminsav tartalma fertőtlenítő, adszorbens hatással bír, a benne lévő nyomelemektől a bőr bársonyos lesz. Kis híján kifelejtettem a ként! Pedig fontos szerepet játszik a bőr megújulásában, az elhalt hámsejteket eltávolítva pedig a megtisztulásában. Gondolkodtam sokat az illaton, végignéztem az illóolaj készletet is, és majdnem úgy döntöttem, hogy egyik koncepcióhoz sem találok olajat. Aztán jött az isteni szikra: a levendula! Magyar termék, fájdalomcsillapító (akár ízületi gyulladásokban is, hogy a főtéma említve legyen), fertőtlenítő, bőrápoló, nyugtató. Amikor felvágtam, örültem is, hogy nem hagytam illat nélkül a szappant. Bevallom, büdös volt, mint a kolera: disznózsír és iszap szaga volt, egyikre sem tudnánk őszintén mondani, hogy kellemes. Bíztam benne, hogy az érési folyamat során enyhülni fog, és egy hét elteltével már tényleg csak a levendulát éreztem. Még szerencse, hogy megrepedt a cseppentője, és meglódult egy kicsit a mennyiség. A végeredmény egy kellemes, ápoló, nyugtató "gyógyszappan", vagány külsővel.
(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely, harmonet.hu, spaheviz.hu)

Nem térhettem haza iszap nélkül Hévízről, és persze, hogy azért is, mert szappant kell belőle készíteni. A hévízi iszap csodákra képes az ízületi gyulladások kezelésében, de senkit nem hitegetnék azzal, hogy ezt szappanon keresztül is képes kifejteni. Viszont alkalmazható bőrbetegségek esetén is (pl. pikkelysömör). Huminsav tartalma fertőtlenítő, adszorbens hatással bír, a benne lévő nyomelemektől a bőr bársonyos lesz. Kis híján kifelejtettem a ként! Pedig fontos szerepet játszik a bőr megújulásában, az elhalt hámsejteket eltávolítva pedig a megtisztulásában. Gondolkodtam sokat az illaton, végignéztem az illóolaj készletet is, és majdnem úgy döntöttem, hogy egyik koncepcióhoz sem találok olajat. Aztán jött az isteni szikra: a levendula! Magyar termék, fájdalomcsillapító (akár ízületi gyulladásokban is, hogy a főtéma említve legyen), fertőtlenítő, bőrápoló, nyugtató. Amikor felvágtam, örültem is, hogy nem hagytam illat nélkül a szappant. Bevallom, büdös volt, mint a kolera: disznózsír és iszap szaga volt, egyikre sem tudnánk őszintén mondani, hogy kellemes. Bíztam benne, hogy az érési folyamat során enyhülni fog, és egy hét elteltével már tényleg csak a levendulát éreztem. Még szerencse, hogy megrepedt a cseppentője, és meglódult egy kicsit a mennyiség. A végeredmény egy kellemes, ápoló, nyugtató "gyógyszappan", vagány külsővel.
(Forrás: Tiszta Szívvel Műhely, harmonet.hu, spaheviz.hu)
Címkék:
disznózsír szappan,
grapefruitmag-kivonat,
gyógyiszap,
Hévízi iszap,
iszapszappan,
kukoricacsíra olaj,
lenmag zselé,
mákolaj,
napraforgóolaj,
Tihanyi levendulaolaj
2013. szeptember 12.
Mandulaolajos levendulaszappan - közkívánatra újra
Az előző klasszik-levendulás szappan telitalálat volt, szerintem is, mások szerint is. Egyébként is dédelgettem egy ideje az új verzió tervét, már a virág macerálása is folyamatban volt, amikor egy nagyon elégedett felhasználó szinte kikövetelte, hogy márpedig ő olyat kér. Tényleg csak egy kicsit módosítottam az előző recepten, hogy a lényeg megmaradjon. Például a mandulaolaj, ami a száraz, érzékeny bőrt kiválóan ápolja, az elmaradhatatlan extraszűz olívaolaj, extra nagy arányban, és a szükséges kókuszvaj, ami szintén jól ápol, de főként a habzásról és a tartósságról gondoskodik. Még levendulásabb, mint az elődje: egy nagy adag macerálódott hosszasan az olívaolajban, egy másik nagy adagot pedig kiszárítás után mozsárban morzsoltam el. Utóbbit kevertem a szappanba, ami szemben az őrletlen virágokkal, erősen elszínezte maga körül a masszát. Tuti bio, a húgom hegytetőn, külvilágtól elzártan gondozott kertjéből származik. Muszáj volt még levendulaolajjal is fokoznom az illathatást, Tihanyival természetesen. Csipetnyi Himalaya-só szinte már rutinszerűen kerül a masszáimba, mert jól javítja az állagot, könnyíti a formából kiemelést.
Ami pedig az újdonság, az az alkanna, más néven báránypirosító. A növény gyökerének kérgéből származó, lúgos pH mellett lila színanyag is birizgatta már a fantáziámat, de egy véletlennek köszönhetem, hogy ki is próbálhattam. Anatto-por helyett került a rendelésembe, de sebaj, rögtön tudtam, hol lesz jó helyen. Sokáig nem találtam arra utalást, hogy a színén kívül van-e bármi haszna enne a növénynek, de végül találtam egy jó forrást. "Régen virágait, leveleit tartósításra használták... kenőcse antiszeprikus, gennyes, fertőzött sebekre, tályogokra, fekélyekre, égésre kiváló. Bőrkondicionáló, bőrpuhító hatású. Sikeresen alkalmazták zúzódásra, húzódásra, törésre és reumára is. Szerettem volna ezt a nagyon lágy, kímélő, ápoló szappant hozzá illő formába önteni, ezért megint a hengert választottam. Szinte adta magát, hogy kipróbáljam az új mintát is, mert ugye mégsem lehet sima halványlila színű a szappanom. A masszának csak egy részét színeztem meg, és beáldozható tölcsér híján kanállal adagoltam váltva a színeket. Bevallom, magam sem számítottam rá, hogy ennyi szép szabályos gyűrűt sikerül összehoznom ezzel a módszerrel. A szín még nagyobb meglepetést tartogatott. Több helyen olvastam, hogy nagyon változó színeket tud produkálni az alkanna, és sokaknak okozott már szomorú pillanatokat. Igyekeztem a lehető legutolsó pillanatban a masszához adni a macerált olajat, mégis azonnal elfeketedett az egész. Bizakodó voltam, hátha nem tönkre vágta a lúg az anyagot, csak az indikátor működik. Délutánra acélkékek lettek a körök, ekkor már aggódtam, mert lehet ugyan kékes színű is egy levendulás szappan, de én mégsem erre vágytam. Másnap már felvágtam, mert csak így volt időm rá, három napot pedig nem nagyon mernék várni, legalábbis biztosan nem ilyen szép darabbal. Ekkor látszott már, hogy alakul a lila szín, ami a napok múltával egyre egyértelműbbé válik. Még nem tudom, milyen lesz a végleges árnyalat, de ettől függetlenül kísérletet, és nem mellesleg ezt a szuper szappankompozíciót is sikeresnek tekintem! :)
(Forrás: Sárkányfűárus)
Ami pedig az újdonság, az az alkanna, más néven báránypirosító. A növény gyökerének kérgéből származó, lúgos pH mellett lila színanyag is birizgatta már a fantáziámat, de egy véletlennek köszönhetem, hogy ki is próbálhattam. Anatto-por helyett került a rendelésembe, de sebaj, rögtön tudtam, hol lesz jó helyen. Sokáig nem találtam arra utalást, hogy a színén kívül van-e bármi haszna enne a növénynek, de végül találtam egy jó forrást. "Régen virágait, leveleit tartósításra használták... kenőcse antiszeprikus, gennyes, fertőzött sebekre, tályogokra, fekélyekre, égésre kiváló. Bőrkondicionáló, bőrpuhító hatású. Sikeresen alkalmazták zúzódásra, húzódásra, törésre és reumára is. Szerettem volna ezt a nagyon lágy, kímélő, ápoló szappant hozzá illő formába önteni, ezért megint a hengert választottam. Szinte adta magát, hogy kipróbáljam az új mintát is, mert ugye mégsem lehet sima halványlila színű a szappanom. A masszának csak egy részét színeztem meg, és beáldozható tölcsér híján kanállal adagoltam váltva a színeket. Bevallom, magam sem számítottam rá, hogy ennyi szép szabályos gyűrűt sikerül összehoznom ezzel a módszerrel. A szín még nagyobb meglepetést tartogatott. Több helyen olvastam, hogy nagyon változó színeket tud produkálni az alkanna, és sokaknak okozott már szomorú pillanatokat. Igyekeztem a lehető legutolsó pillanatban a masszához adni a macerált olajat, mégis azonnal elfeketedett az egész. Bizakodó voltam, hátha nem tönkre vágta a lúg az anyagot, csak az indikátor működik. Délutánra acélkékek lettek a körök, ekkor már aggódtam, mert lehet ugyan kékes színű is egy levendulás szappan, de én mégsem erre vágytam. Másnap már felvágtam, mert csak így volt időm rá, három napot pedig nem nagyon mernék várni, legalábbis biztosan nem ilyen szép darabbal. Ekkor látszott már, hogy alakul a lila szín, ami a napok múltával egyre egyértelműbbé válik. Még nem tudom, milyen lesz a végleges árnyalat, de ettől függetlenül kísérletet, és nem mellesleg ezt a szuper szappankompozíciót is sikeresnek tekintem! :)
(Forrás: Sárkányfűárus)
2013. szeptember 11.
Kézmosó szappan - sallangok nélkül
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)