2013. augusztus 20.

Bánatűző verbéna-citromfű szappan

Ennek a szappannak több története is van. Az egyik a formájához kötődik. Egy ideje már vágytam egyszerű korong alakú szappant is készíteni, de a végső elhatározáshoz kellett az, hogy kérjenek is ilyet. Az indok egyszerű: ha kisgyerek használja, először túl nagy a hasáb forma, aztán pedig a vége könnyen törik a még ügyetlen kezekben. A másik, szomorúbb történet a névvel kapcsolatos. Hosszas felkészülés előzte meg a szappan elkészítését, mert a verbénát már egy hónapja maceráltam. Kifejezetten stresszoldónak és egyben szépségszappannak szántam, így válogattam az összetevőket is. Végül úgy adódott, hogy már az elkészítés is bánatűző lett, az én bánatomé. Ugyanis most épp Erdélyben kellene pihennünk, de épphogy elindultunk, még a várost sem hagytuk el, amikor totálkárosra törték az autónkat. Szóval itthon kellett maradnunk, vár ránk a biztosítós kálvária, az Ember vigasztalhatatlan. Én meg bánatomban nekiálltam elkészíteni ezt a darabot, ha már ennyi időm szabadult fel. Remélem, másoknak csupa öröme lesz benne!
A verbéna egyszer csak hozzám szólt a gyógynövényes polcról, és kért, hogy vigyem magammal. Jó ötletnek tűnt, úgyhogy megvettem, és amint hazaértem vele, a háromnegyedét szőlőmagolajba szórtam, majd kb. másfél hónapot napoztattam. Később a maradékból készült forrázat lett a folyadék fázis. Ez a nagyon erős hatású növény épp az ereje miatt illóolaj formában nem is ajánlott kozmetikumokban, csak párologtatásra. Külsőleg sebgyógyító, vérzéscsillapító hatású, bőrgyulladások kezelésére fürdő formájában alkalmazzák. Frissít és nyugtat, álmatlanságban és idegkimerültségben szenvedőknek hatásos segítség, sőt még az átkok ellen is védelmet nyújt! :) Végre leírhatom, hogy saját termesztésű citromfüvet használtam fel a szappanomba! (Tudom, tudom, valójában melissa officinalis, ami nem citromfű, csak tévesen hívjuk annak, de most maradok pongyola, mert így közismert.) Tavasszal vettem, kicsit megcsúsztam a mag elvetésével, mégis gyönyörű, egészséges, illatos leveleket hozott. Feltétlenül meg akartam őrizni a lehető legérintetlenebb formát, ezért csak pár napra került olajba, hogy lazuljon a szerkezete, de még a növényben maradjon az anyagainak a nagyobb része. Végül a pár nap kettőre csökkent, de az olaj így is nagyon illatozott már. Szűrővel felfogtam a leveleket, majd a szalagfázis elején visszakerültek a masszába, hogy a botmixer felaprítsa őket. Az illatot citromfű illóolajjal erősítettem fel. Ez a növény kifejezetten nyugtató (szívnek és bőrnek egyaránt), ideg- és lélekerősítő hatású. Nagyon erős baktérium-, vírus- és gombaölő szer, ami a herpesszel is sikeresen veszi fel a harcot. A bőrt selymessé varázsolja, megnyitja a pórusokat a tápanyagok számára, tonizál és rugalmassá, feszessé tesz. (Figyelem, mindkét növény használata kerülendő várandósság idején!) Az olajkombináció kókuszvaj, extraszűz olívaolaj és szőlőmagolaj, utóbbi a gyógynövényekhez hasonlóan rugalmasságot ad, nyugtat, gyulladáscsökkentő hatású.
Egyelőre élénkzöld színe van a szappannak és a citromfű daraboknak is, olyan jó friss, vidám hangulatú. (Sid épp a fagyóból jött, azért olyan sápadt, de annál jobban látszik rajta a növény árnyalata.) Azt még nem tudom, hogy milyen lesz a végleges megjelenése, remélem, megőriz valamit ebből. Öntőformának vettem hengeres dobozos chipset (csak semmi pánik, természetesen papír védett az alumíniumtól!). Az Ember először nem is hitte el, hogy tényleg ezért vettem meg, csak akkor, amikor a tartalmát elkezdtem rátukmálni, aztán végül csak megettem. Muszáj néhanap ilyen áldozatokat hozni egy jó kis szappanért! :)

(Forrás: napidoktor.hu, herbaria.hu, arcjoga.hu, Tiszta szívvel műhely)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése