Simogató bambusz és masszírozó feketenyadálytő

Több kísérletet zsúfoltam egy szappanba, kicsit szoros is volt a verseny az idővel. Az egyik vonalon a feketenadálytő színét igyekeztem felkutatni. Sok amerikai szappant láttam, ami állítólag ettől a növénytől lett lila. Nosza dobtam is a darált gyökeret az olajba... hát fél év múlva még mindig nem volt színe, ezek szerint maga a gyökér színez, nem a macerátuma. Elég darabos volt az őrleményem, de azért adtam neki egy esélyt. A végeredmény leginkább szürke, nagyon sötét pöttyökkel. Itt-ott pedig a pöttyök körül meglepő színű, ciklámenes-lilás foltok alakultak ki. Mindenképp megér még egy próbát más módszerekkel, ígérem, beszámolok majd róla.

Csak a massza egyik felébe kevertem bele a gyökeret, mert a másik tervhez szükség volt a tiszta átláthatóságra. Az átláthatóságot az másfél éve már kipróbált recept hasonmásával próbáltam elérni: 40% ricinus, 30% kókusz, 25% olíva, és ezúttal 5% sztearinsav, hogy ne legyen túl lágy ennyi ricinustól. Szintén a keménységet és a tartósságot fokozandó adtam hozzá itthon készített Na-laktátot, megint kedvenc vegyészünk, Emőke instrukcióit követve tejsavból és szódabikarbónából. Most kevesebb folyadékot használtam mint az eredeti recept, így a sztearin és a laktát mattító hatásával együtt épp csak üvegesebb lett a masszám. Viszont épp a sok víz hiánya, és villámgyorsan szappanosodó ricinus nagy aránya miatt marha gyorsan pudingosodott a masszám.

A nagy terv így szólt: natúr bambuszrostból készült masnik az áttetsző masszában. Nos a massza nem lett áttetsző, de legalább olyan sűrűvé vált, hogy nem úszott a mélyére a masni, így látható maradt. Szegény szappan szintén nagy eséllyel indulhatna a Chokito szappan címért. Olyan ronda lett, hogy effektek nélkül megmutatni sem merem. No de a tartalom!

A bambusz rostjai gyengéden simogatják a bőrt, majd ha megfordítjuk a szappant, a feketenadálytő daráléka masszírozni fog. Az illata isteni: a gyógynövényes vonalat követve rozmaringolajat használtam, amit megédesítettem pálmarózsával. Fantasztikusan lágy, nyugtató és kíméletes, egyben pezsdítő és tisztító hatású növényeket egyesít ez a különleges szappan.

Two experiments in one soap
I don't knw how those american soaps can be purple with comfrey, so I had to test it. The oil infusion is colourless, so I put the grind in it directly. It became grey but somehow there where some purple spots around the scraps. The other technique was to hide bamboo fiber bows in a translucent soap. The recipe is 40% castor, 30% coconut, 25% olive and 5% stearic acid. I also added some sodium lactat so my soap wasn't much translucent and it run too quickly because of the high amount of castor. I scented it with rosmary and palmarosa oils. The bamboo fiber caresses, than turn the soap so the comfrey grind is massaging.

Mákosguba vaníliaöntettel

Jaj, már megint sütiszappan... pedig ez sem annak készült. Most már tuti lebuktam, hogy mennyire édesszájú vagyok, ha még a szappanokkal sem tudok elvonatkoztatni. A mákos szappan nem csak azért volt már aktuális, mert szeretjük a masszírozást, de optikailag is nagyon tetszetős darabokat lehet vele keverni. Önmagában egy fekete pöttyös fehér szappan az én giccses ízlésemnek uncsi, ezért ha már kézenfekvő a mákosguba asszociáció, hát maradtam is ennél a témánál, és feldobtam vaníliaöntettel.

Az igazi vaníliaöntet nem sápadt sárga, hanem szinte borostyán színű, és néha maradnak egy minőségi szószban sötétebb színű csomók is. Pont ezt a hatást lehet elérni az annatto porral, amit nemrég már kipróbáltam, de igazából ennek a darabnak érleltem a színét. Persze hogy kell tej is hozzá, kecsketejpor formájában: puhít, táplál, nyugtat. Az illat fahéjolaj, ebből csak nagyon kevés, mert irritálhat, és vaníliaoldat. Utóbbinak különösebb bőrápoló hatása nincs, illata nyugtató hatású, és afrodiziákum egyben. A fahéj édes fűszeres világát azért is választottam, mert keringést serkentő hatása a mákszemek munkáját kiegészítve segít a narancsbőr ellen. A vaníliaoldat számomra különleges, mert Zitától kaptam ajándékba. Évekkel ezelőtt készítette karácsonyra, tulajdonképpen Bourbon vaníliarúd alkoholos kivonata, ami azóta érett. Annyira nagy becsben tartottam, hogy nem mertem elpancsolni. Nagyon erős illata van, ami a szappanba keverve enyhült ugyan, de jól azonosítható. Amikor kitaláltam, hogy ezt teszem bele, nem voltam biztos benne, hogy megmarad. Az olajkombináció ezúttal olíva, pálma, kókusz, fiatalító rizsolaj és mákolaj. Ezt az erősen mákillatú olajat inkább ízületi gyulladások esetén ajánlják, arra is főként belsőleg. Pedig a bőrre is jótékony hatással van: táplálja, selymessé teszi, hidratálja, segíti a regenerálódását, ezért különösen alkalmas az ekcémás, repedezett, gyulladt bőr ápolására.
Eredetileg nem terveztem neki extra formát, tömbben készült volna el. A nyaralásunk előtti napon azonban annyira elfogott a vágy, hogy készítsek egy szappant, hogy nem tudtam ellenállni neki. A fő gond az volt, hogy a felvágására már nem maradt volna idő, ezért kis öntőformákat választottam, amikből mindegy, hogy mikor veszem ki. A koncepciónak még jót is tett a formaválasztás, és Sidnek még egy ruha sem állt ennyire jól. :) Egy kis desszert estére?

(Forrás: fitoterapiakalauz.hu)