Sárkányvér és vasfű, szappan a lovagkorból?

Amikor mindkét összetevőt kimondtam magamban magyarul, többet nem tudtam elvonatkoztatni a Csipkerózsika hangulatú képektől :) Az alap ötletet a Dragon's Blood fantázianévre hallgató illatolaj adta, amit csak vörös és fekete tónusokkal készült szappanban tudtam elképzelni (egyébként ezzel nem vagyok egyedül). Sajnos az igazi sárkányvért, vagyis a sárkányfa gyantáját nem ismerem személyesen, így nem tudom, hogy ez az illat mennyire közelít az igazihoz. Mindentől függetlenül mámorító édes illata van, a gyártó szerint pacsuli és vanília, megbolondítva rózsával, naranccsal és jázminnal... hmmm! A vöröset még csak nem is a szép színű vörös agyagommal, hanem piros pigmenttel és micával értem el.

Az előző napi legó szappanok 100%-os kókusz masszájának a maradékát színeztem, és azon melegében le is reszeltem, hogy ne legyen nagyon töredező. A fekete alap orvosi széntől nyerte a színét, és a tetején is piros mica csillog. Ez így túl lapos lett volna... persze, persze, szép is, isteni az illata is, de hát az mégsem járja, hogy az illatért és a látványért cserébe ne legyen semmi belbecs. A fekete szín persze elfedne mindent, amit a színéért is érlelek, így volt néhány macerátum, ami most a polcon maradt. Találtam viszont egy üveg macerálódó verbénát, amivel amúgy sem volt éppen semmi ötletem. Gyorsan utánaolvastam a növény népi gyógyászatban történő felhasználásának ééés! van több alkalmazási terület, amiben bizony egyezik az igazi sárkányvérrel.

Micsoda telitalálat :) Lássuk, mi az, ami közös: a sárkányvért az ókori görögök sebgyógyításra, vérzés csillapításra használták, csakúgy mint közép-európai eleink a verbénát. Kifejezetten alkalmasnak tartják a vörös gyantát a szájüreg fertőtlenítésére, vagy légúti panaszok esetén, ahogy a vasfű forrázata ma is népszerű nyákoldó, fertőtlenítő a felső légúti betegségekben szenvedők közt. Mindkét növényt használták fájdalomcsillapításra és nőgyógyászati panaszokra (elsősorban vérzéscsillapító és összehúzó hatása miatt). Emésztési panaszokra, akár fekélyről, akár hasmenésről legyen szó, egyaránt alkalmazták a sárkányvért és a verbénát is. Ami pedig nekünk is fontos lehet egy szappanban: fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása miatt mindkettőt alkalmasnak találták bőrnyavalyák kezelésére.

A sárkányvért mind Indiában, mind nyugaton, a woodoo földjén használták rituális szertatásokhoz, mágikus erőt tulajdonítva neki. A legenda, mely szerint Stradivari vérrel készítette hegedűit, lelkét eladva az ördögnek, sokkal póriasabb eredetre vezethető vissza: ugyanis ezt a vörös színű gyantát használták a hangszer kezeléséhez, nem szűz lányok vérét, csak... sárkányvért. Vissza a szappanhoz :) A verbéna macerátum mellé készítettem forrázatot is, és a folyadékhoz hozzáadtam még tejsavót. Az olajaim: olívaolaj, kókuszolaj, rizskorpaolaj, sheavaj, ricinusolaj (még mindig káliszappan formájában). És ha már magamban először unalmasnak tituláltam a szappant, cserébe már készítéskor gondoskodott róla, hogy annyira mégse unatkozzam. Még épp csak ott tartottam, hogy összeolvasztottam az olajaimat, benne volt már a macerátum, és a káliszappan is, hozzáöntöttem a forrázattal és tejsavóval feloldott lúgot.

Ezek után gyakorlatilag ahol hozzáért a mixer, ott azonnal sűrű pudinggá vált, és az illatolaj még nem volt sehol. Utóbbiról a gyártó amúgy azt írta, hogy nem produkál ilyet, és persze számíthattam is rá ilyen nagy arányú shea, ricinus, és tejsavó mellett, főleg, hogy volt benne kész szappan is, kvázi katalizátorként, de nem vártam ennyire heves reakciót. Szerencsére miután spatulára váltottam, megemberelte magát, a szenet, illatot, reszeléket is rendben el tudtam keverni, miközben hálálkodtam a sorsnak, hogy nem terveztem valami nagyívű mintát. A végére egész szupi szappan kerekedett belőle: mámoros illatú, sárkánypikkelyes, és még gazdag is! Sárkány ellen sárkányfű :)

Dragon's blood and vervain, a medieval soap? 
In some Central European languages the name verbena associates with iron, especially in Hungarian it's iron grass. So dragon and iron and blacks and herbs, it absolutely sounds like a knight's tale. This soap is coloured with activated charcoal, embedded with 100% coconut soap with red mica and pigments, scented with Dragon's Blood from Gracefruit.
I had no resin, but found some verbena infused olive oil at home, that had a number of similar uses in ancient Greece or in the Middle Ages. I have added some whey and tea of verbena too.
My oils are olive, coconut, rice bran oils, shea butter and castor oil. This was a very impolite soap: it accelerated nearly immediately before adding the fragrance! Finally I could save it by using spatula instead of stick blender. So it became a lovely, rich soap with a heavenly scent.